Megjelent Heinrich Bullinger levelezésének digitális kiadása

Heinrich Bullinger (1504-1575), a svájci reformáció jelentős alakja, jelentős hatással volt a magyar reformáció korai időszakára is. Levelezésének 14 kötete ezentúl digitális adatbázis formájában is hozzáférhető és kereshető.

Heinrich Bullinger (1504-1575) a svájci reformáció egyik legjelentősebb alakja volt, Ulrich Zwingli halála után ő vette át a zürichi egyház irányítását. Irányítása alatt az egyház befogadó jellegű maradt, a kortárs reformátorokkal való vitáiban is mindig mérsékelt hangot ütött meg, és igyekezett megtalálni a közös álláspontot a különböző protestáns mozgalmak között. 1544-ben rá hárult a feladat, hogy válaszoljon Luther támadására a helvét reformációval szemben, és a Kálvinnal folytatott levelezése után nagyrészt az ő érdeme, hogy létrejöhetett a  Consensus Tigurinus, a zürichi és genfi reformáció egyezsége. Kiterjedt munkásságának talán legfontosabb eredménye a Második Helvét Hitvallás (1562-66), amelyet az Első Helvét Hitvallás (1536) átdolgozásával saját használatra fogalmazott meg, de olyan sikeresnek bizonyult, hogy több reformátori irányzat is átvette, és a magyar reformátusok bevett hitvallása is ez lett 1567-től mind a mai napig. Magyar fordítása 1616-ban jelent meg nyomtatásban (Confessio Helvetica, az az az keresztyeni igaz hitröl valo vallás-tétel, mellyet elsöben Helvéciában irtanac és bévettenec, annak utánna 1567. esztendöben Magyar országbann is jovallottanac, bévöttenec és mind ez ideig soc ecclesiákban megtartottanac. Magyarul fordittatot az együgyüveknec épületekre és javokra Szenci Csene Peter által, Oppenheim, 1616 - RMNY II 1115 és Debrecen, 1616 - RMNY II 1109). 

Magyarországon különösen jelentős volt Bullinger hatása: Fejérthóy János, a királyi kancellária titkára kérésére a török fenyegetésében élő magyar protestánsok számára külön útmutatást írt (Brevis ac pia institutio Christianae religionis ad dispersos in Hungaria ecclesiarum Christi ministros et alios Dei servos, 1551), amely 1559-ben nyomtatásban is megjelent Magyarországon, Óváron, Huszár Gál nyomdájában, és Kolozsvárott, Heltai Gáspárnál (RMNy I 152, 157). Kapcsolatban állt a reformáció más magyarországi híveivel is, mint Huszár Gál, Macarius (Bódog) József (aki görög nyelvű levéllel fordult hozzá), Thuri Mátyás, vagy Méliusz Juhász Péter.

Heinrich Bullinger levelezési kapcsolatrendszere.


Békés, kompromisszumkereső hozzáállásának köszönhető talán az is, hogy a 16. század legjelentősebb reformátori levélgyűjteménye köthető a nevéhez, amelynek kiadását évtizedek óta a zürichi egyetem kutatócsoportja készíti elő. A levelezés közzétételének célkitűzése mintegy 100 éves múltra tekinthet már vissza: Emil Egli még a 19. század végén kezdeményezte a levelek átírását, de csak 1973-ban jelent meg a sorozat első kötete. A Bullinger-levelezés kiadását a magyar kutatás is kezdetektől fogva figyelemmel kísérte, sőt a Svájcban élő Zsindely Endre (1929-1986) személyében magyar közreműködője is volt a projektnek. Az eddig megjelent 15 kötetből 14 (a kezdetektől 1544-ig terjedő időszak) ezentúl digitális adatbázis formájában is hozzáférhető és kereshető.  A levelezés digitális adatbázisa itt elérhető, a közzétett szövegek megjelenítéséhez szükség van egy kliensprogram telepítésére is.

Zsindely Endre műveinek jegyzéke itt érhető el.

A kép forrása itt.