Arany idők. A könyvművészet mesterművei a gótikától a reneszánszig

Az Osztrák Nemzeti Könyvtár kiállítása 2015. november 20. és 2016. február 21. között

Új időszaki kiállítás nyílt az Osztrák Nemzeti Könyvtár dísztermében 2015. november 19-én Arany idők: A könyvművészet mesterművei a gótikától a reneszánszig (Goldene Zeiten: Meisterwerke der Buchkunst von der Gotik bis zur Renaissance) címmel. Ez a kezdete annak a nemzetközi kiállítássorozatnak ("A 15. századi könyvfestészet remekei Közép-Európában" ), melynek során 12 német, svájci és osztrák könyvtár mutatja be a saját kincseit 2015 és 2017 között. Most Bécsben 200 év könyvművészetének 80 különleges kéziratát és nyomtatványát prezentálják a látogatóknak. A kiállítás négy nagyobb egysége kronológiai alapon tagozódik.

1. Az udvari művészet kezdetei: III. Albert hercegtől III. Frigyesig

A késő középkorban látványos fejlődés ment végbe Bécsben, templomok épültek, és ekkor alapítják az egyetemet is. A változások a könyvművészetben is megmutatkoznak: a Habsburgok felismerték, hogy a kéziratok is a reprezentáció egyik formáját képviselhetik. A bibliofil III. Albert herceg (1349-1395) 1368-ban rendelte meg Johannes von Troppautól azt az evangéliumos könyvet, amelynek szövegét aranyszínű tintával írták, a kötése pedig aranyozott ezüst. A kötet egyike a bizonyíthatón a legrégebben a Habsburgok tulajdonában lévő kéziratoknak. A hosszú idő óta most végre eredetiben is kiállított kódexet december közepén állományvédelmi okokból hasonmásra cserélik majd.

2. A gótikus könyvművészet virágkora III. Frigyes császár alatt

III. Frigyes uralkodó (1415-1493) új dimenziókat képviselt. Császárrá választásával összefüggésben 1440-ben nagyformátumú, gazdagon díszített kéziratokat rendelt meg, amelyek a kor legjobb könyvfestői közreműködésével készültek el. Majdnem egy tucat imakönyv hozható Frigyessel összefüggésbe, hasonló „tulajdonságokkal”: Frigyesre vonatkozó képek, személyes imák, a híres tulajdonjegy AEIOU (többféle feloldása közül a legismertebb: Austria est imperare orbi universo). Az egyik imakönyvben az erőteljes színekkel megfestett Habsburg Szent Lipót is látható Klosterneuburg templomának modelljével.

Frigyes az elődök örökségét is igyekezett megszerezni, így jutott hozzá I. Vencel cseh király híres kézirataihoz, köztük a híres, 1400 körül készült Aranybullához. Ezt újraköttette és jelszavával (AEIOU) is ellátta. A kódex 2013-ban az UNESCO örökségi listájára is felkerült, hiszen az eredeti, kevésbé díszes példánnyal (1356) együtt a Német-római Birodalom legfontosabb jogi dokumentumát képezik. Ezek mellett bemutatják azt a három tankönyvet is, amelyek Frigyes fiának, Miksának készültek, így például a pompás ábécéskönyvet, az Abecedariumot is láthatja a nagyközönség.

3. A modern könyvnyomtatás I. Miksa császár idejében

Az I. Miksa (1459-1519) uralkodásának korszakát elsősorban értékes 15. századi nyomtatványok illusztrálják. Ezek tartalma a korábbi teológiai szövegekhez képest sok újdonságot mutat: önéletrajzok, allegorikus, hadművészeti, antik és tudományos jellegű témák egyaránt megjelennek a könyvekben. Mindezeken túl a kiállítás Miksa nagy könyvművészeti projektjeit is felvillantja: a sokszorosított grafikákon megjelenő diadalmenet- és diadalkapu-motívumokkal saját életét és tetteit ünnepelte, tudatosan kihasználva a könyvnyomtatás előnyeit. A fametszetek megtervezéséhez a kor legnagyobb művészeit kérte fel, Lucas Caranchot, Albrecht Dürert és Albrecht Altdorfert.

4. Bécs 1500 körül: Lucas Cranach és Johannes Winterburger

Bár Bécs sokáig a délnémet városok erős nyomdászatának árnyékában állt, az 1500-as évek elején sikerül ebben a tekintetben is megerősödnie, köszönhetően a Rajna mentéről Bécsbe költöző Johannes Winterburgernek. A nyomdász 1492-ben telepedett le Bécsben, és gyorsan bővülő olvasókörre számíthatott. 1519-ig mintegy 200 nyomtatvány jött ki a műhelyéből. Ő adta ki 1502-ben a híres, 260 fametszetet tartalmazó bécsi ereklyekönyvet (Wiener Heiltumsbuch), amely a Szent István-székesegyház ereklyéit mutatja be (digitalizálva itt elérhető).

Érdekes fejlődési irányt jelentenek ebben a korszakban a sokszorosított grafikák, az illusztrált könyvek. Idősebb Lucas Cranach a századfordulón Bécsben tartózkodott és Winterburger megbízásából készített fametszeteket, amelyek ma a reneszánsz könyvművészet legkiválóbb alkotásai közé sorolhatók.

A kiállítás 2015. november 20. és 2016. február 21. között látható a bécsi Osztrák Nemzeti Könyvtár dísztermében.

További információ itt.

Képek forrása.