Szigetvár 450

Megkezdődött a Zrínyi Miklós-Szigetvár 1566 emlékév

2016-ban többek között Zrínyi Miklós és a szigetvári várvédők 1566. évi hősies helytállásának 450. évfordulójára emlékezünk. A rendezvények fő szervezője a Zrínyi Miklós Emlékév Emlékbizottság dr. Hóvári János elnökletével. Az emlékév programjairól január 9-én sajtótájékoztatót rendeztek a Baranya megyei városban. Február 13-án, a város török alóli felszabadulásának napján többek között konferencia, viselettörténeti bemutató és zenei est nyitja meg a rendezvények sorát, szeptember 7-én, az 1566. évi ostrom napján pedig a török, a horvát és a magyar államfő egyszerre látogat majd el Szigetvárra.

Az emlékév eseményeinek részleteiről az Obeliscus később részletesen be fog számolni.

Kép forrása

 

Új könyvek karácsonyra

Karácsony előtt néhány most megjelent újdonságot szeretnénk olvasóink figyelmébe ajánlani

A pálos rend magyarországi történetéről a 2014-es pécsi konferencia előadásait rendezte kötetbe Sarbak Gábor a Szent István Társulat kiadásában. Több tanulmány is érinti a koraújkort, illetve a 18. századot, így Bojtos Anitáé (Eszmény és hivatás: pálosok a katolikus megújulásban), Horváth Istváné (A Jakab-hegyi remeték élete a 18. században) és Szilárdfy Zoltáné (A pálos rend kegyképei: a Częstochowai és Sasvári Boldogasszony).

  • Pálosaink és Pécs. A Magyar Pálos Rend és az Országos Széchényi Könyvtár Pálosaink, a fehér barátok című kiállításához (Janus Pannonius Múzeum, Modern Magyar Képtár, Pécs, 2014. október 17. – 2015. február 8.) kapcsolódó rendtörténeti tudományos konferencia tanulmányai, ed.: Sarbak Gábor (Budapest: Szent István Társulat, 2016. Művelődéstörténeti Műhely Rendtörténeti konferenciák 4/4.)

Ugyancsak egy tavalyi konferencia előadásait tartalmazza Neumann Tibor és C. Tóth Norbert szerkesztésében a Keresztesekből lázadók című kötet. A Dózsa-féle parasztháború 500. évfordulója alkalmából megtartott előadásokat a szerzők kibővítették újabb kutatási eredményeikkel is, teljesen újrarajzolva az ismereteket Dózsáról és koráról.

  • Keresztesekből lázadók. Tanulmányok 1514 Magyarországáról, ed. Neumann Tibor, C. Tóth Norbert (Budapest: MTA Bölcsészettudományi Központ Történettudományi Intézet, 2015. Magyar Történelmi Emlékek. Értekezések)

Régi könyvek, új kalandok címmel jelent meg Farkas Gábor (OSZK, Régi Nyomtatványok Tára) kötete. Az alcímében tudományos ismeretterjesztést ígérő könyvecske 12 személyes hangú történetet nyújt az olvasónak a legkülönfélébb témákban Ransanustól Kopernikuszig ívelően. A fülszövegben így ajánlja a szerző a művét: "2013. november 25-én éppen delet harangoztak. Ott álltam kissé elbizonytalanodva az Országos Széchényi Könyvtár VIII. emeletének előadótermében, hogy egy félnapos előadással tisztelegjek Széchényi Ferenc emléke előtt a bibliotéka alapításának 211. évfordulóján. Jó ideje gondolkodtam már azon, hogy van egy tucat történetem a régi könyvek világából, melyeket titokzatos szálak kötnek össze. Vajon van-e értelme, és legfőképpen kivitelezhető-e, hogy egymás után elmondva ezeket a históriákat kényelmes fotelekbe szögezzem hallgatóimat? Az idő mindig rövidebb, a szöveg mindig hosszabb a kelleténél és csak az egyikkel tudunk valamit kezdeni. Összesen huszonnégy évet töltöttem el az Egyetemi Könyvtár, illetve a Széchényi Könyvtár raktáraiban, és ott találkoztam ezekkel a történetekkel. Az olvasó számára eklektikus válogatásnak tűnhet a kötet első pillanatra, váltakozik benne a tudományos komolyság a könnyed tartalommal, de az élet maga is ilyen, hol ezt hozza, hol meg azt. A most következő históriákat biztosan összeköti egy dolog: a kíváncsiság. Minden jó történet a könyvtárban kezdődik, olvassák szeretettel!"

  • Farkas Gábor, Régi könyvek, új kalandok. 12 történet a könyvtárak mélyéről. Tudományos-ismeretterjesztő könyvecske (Budapest: Országos Széchényi Könyvtár, 2015)

Bár a könyv bemutatóját 2016 februárjában kívánják megtartani, máris érdemes felhívni a figyelmet Tusor Péter történész új könyvére. A Pázmány Péter kinevezésének történetével foglalkozó „mikropolitikai” monográfia hatalmas forrásanyagot megmozgatva szinte hétről-hétre követi Pázmány Péter karrierjének alakulását 1615-1616 folyamán. A könyv az alábbi linken már olvasható.

  • Tusor Péter, Pázmány, a jezsuita érsek. Kinevezésének története, 1615-1616 (Mikropolitikai tanulmány) (Budapest-Róma: MTA-PPKE ’Lendület’ Egyháztörténeti Kuttaócsoport, 2016. Collectanea Vaticana Hungariae vol. 13.)

Az utolsó könyvajánlat egyben programajánlónak is beillik. A könyv- és nyomdatörténész V. Ecsedy Juditnak a Bornemisza-Mantskovit nyomdáról szóló könyve (második kiadás, de kiegészítve a legújabb eredményekkel) ugyanis egy új múzeumi kiállításhoz készült. 2015 őszén nyitották meg Vizsolyban a Mantskovit Bálint Nyomdatörténeti Múzeumot. A két teremben látványosan mutatják be a nyomdászat történetét és fejlődését a koraújkori Magyarországon. Vizsoly mellett érdemes a gönci Biblia-kiállítást is megtekinteni, ahol a Magyarországon kiadott Bibliákat gyűjtötték össze.

  • V. Ecsedy Judit, A Bornemisza-Mantskovit nyomda története (Budapest-Vizsoly: Hernád Kiadó, 2015)

 

 

 

Nyílt hozzáférés és koraújkori kultúra Magyarországon és Erdélyben

Monok István hozzászólása Klaus Graf posztjához

Nemrégiben közöltük Klaus Graf posztját Koraújkor és Open Access címmel. Felkérésünkre Monok István, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának és Információs Központjának főigazgatója áttekintette a magyarországi (és erdélyi) helyzetet, az alábbiakban az ő véleményét közöljük.

Kis kultúra, kisebb gondok. Gondolhatnánk. A Magyar Királyság és Erdély koraújkori múltjára vonatkozó szakirodalom nyílt hozzáféréssel történő elérése egyszerűen és nagyon gyorsan megoldható lenne, ha lenne politikai szándék a magyar írott kulturális örökség ingyenes digitális megjelentetésére, és talán ennek mentén, a könyvtárak, illetve a digitalizálási folyamatban résztvevő intézmények, vállalkozások együttműködése is kialakulna. Ma a „szabad a gazda”, „aki bírja, marja” világát éljük, és a közpénz-források pazarlása folyik. De rengeteg eredmény született így is. Talán a közös keresők segítenek majd a tájékozódásban, és talán egyszer lesz olyan szakmai portál, amelyen összegyűjtjük azokat az URL címeket, amelyek megkerülhetetlenek a kor kutatói számára. A közös keresésre egy jó példa az a kereső, amelyet a SZTAKI fejlesztett és az MTA KIK finanszíroz, és amelynek célja a „minősített repozitóriumok” anyagának közös keresése. Nagyon fontos lenne, hogy azoknak a digitális gyűjteményeknek fenntartói, akik itt még nem szerepelnek, minősíttessék magukat (ami fájdalommentes!), és az esetek többségében egyébként is megfelelnek a szakmai feltételeknek.

A szabadon hozzáférhető anyagok bemutatását két logika mentén is elvégezhetjük. Az egyik a régibb szakirodalom, majd az újabb, friss szakirodalom elérése. A másik logika a nagyobb gyűjtemények számbavétele. Mivel ez utóbbiakban jellemzően a „régibb”, vagyis általában a 2000 előtti folyóiratok, a könyvek esetében pedig a második világháború előttiek találhatók, szükséges, hogy néhány szót mondjunk a frissen megjelenő anyag elérhetőségéről is.

A Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) az Akadémiai Törvény 2015. májusi változása nyomán olyan helyzetbe került, hogy minden frissen megjelent cikket, könyvet, szellemi produktumot digitálisan is fel kell tölteni az bibliográfiai adatbázis mögött lévő repozitóriumokba. A közpénzből támogatott folyóiratokra és könyvekre külön is vonatkoznak ilyen feltöltési előírások. Ezeket vagy az MTA Könyvtár és Információs Központ (MTA KIK) gyűjteményeibe, vagy – az NKA támogatások esetében – az Országgyűlési Könyvtár (OGYK) digitális könyvtárába kell rögzíteni. Az elérhetőség azonban nem mindig automatikus: a szerző, illetve a kiadó, általában a jogtulajdonos embargós időt állíthat be, amelynek maximuma 8 év. Általában 1–3 évet jelölnek meg a kiadók.

A régebbi megjelenésű tudományos periodikumok viszonylag jól elérhetőek: szívesen mondanám, hogy teljes egészében, de ez nem egészen igaz. A feladat, a dolog természeténél fogva, az Országos Széchényi Könyvtáré (OSZK) lenne, sajnos azonban a Könyvtár soha nem volt abban a helyzetben – sem anyagilag, sem jogilag, de a legfontosabb: együttműködési készségben sem –, hogy ezt a feladatát teljesíteni tudja. Azzal, hogy az Elektronikus Periodika Archívum és a Magyar Elektronikus Könyvtár az OSZK szervezeti egységeként működik, az első lépés megtörtént, a folytatás azonban több ponton sem sikertörténet. Akkor sem lenne könnyű dolga, ha minden magyarországi digitalizáló intézmény – köz- vagy magán – automatikusan átadná a numerikus terméket az OSZK-nak. Ettől függetlenül, az EPA és a MEK jelentős mennyiségű szakirodalmat tartalmaz a kora újkort illetően is.

Az Arcanum KFT szerepe a magyarországi digitalizálás történetében sok tekintetben sikertörténet. Azért az, mert a vállalkozói oldal mohósága nem a korszerűként ismert hiénákat követi, hanem a cég valódi értékteremtő szándék és cselekvés mellett próbál hasznához jutni. Ezért érzékelhető velük szemben az együttműködési készség a magyarországi könyvtári, múzeumi és levéltári intézményi rendszer tagjaiban. A teljes nyilvánossággal működő – katasztrofális nevű – Hungaricana közintézményben érhető el (OGYK). Ebben az adatbázis rendszerben rengeteg forrás (levéltári és múzeumi is), és az alapvető szakirodalom (szinte kizárólag periodikumok és könyvsorozatok) érhetőek el, és ami a legfontosabb, kereshetők is együtt. Erőssége az anyagnak az, hogy a helyismereti szakirodalom múzeumokban kiadott része a gyűjtemény részét alkotja, ez azonban sajnos nem igaz a történelmi Magyar Királyság és Erdély egészére. Ugyancsak fontos, hogy egyre több iskolai értesítő hozzáférhető itt, amelyekben gyakran jelentek meg fontos tudományos írások. A legnagyobb Arcanum gyűjtemény (ADT+) azonban csak az országos szakkönyvtárakban, továbbá az egyetemi és a megyei könyvtárakban férhető hozzá szabadon az EISZ előfizetési keretben. Az EISZ törekszik az olyan vásárlásokra, hogy a könyvtárak beiratkozott olvasói EduID segítségével az előfizetett adatbázisokat, így az ADT+-t is, otthonról vagy bárhonnan is elérjék.

A tudományos irodalom módszeres összegyűjtését az MTA KIK ambícionálja. A Könyvtár REAL rendszerében archiválják ezeket (doktori értekezések, folyóiratok, könyvek, régi könyvek, kéziratok és szürke irodalom). A teljes tudományos szakirodalmi korpuszt azonban a könyvtárak együttműködése teheti nyilvánossá. Az egyes szakkönyvtárak intézményi repozitóriumokat, a megyei és városi könyvtárak helyismereti gyűjteményeket hoznak létre digitálisan. Arra törekszik az MTA KIK, hogy ezek közös kereshetőségét gyorsan megteremtse, és – amennyiben ez jogilag lehetséges – az anyagot a REAL rendszerben össze is gyűjtse.

Kétfajta együttműködésről kell még megemlékeznünk. Az egyik, a határon túli magyar könyvtárak, illetve magyar tudományos műhelyek digitális gyűjteményei, amelyek ugyancsak szabadon hozzáférhetőek. Jó példa erre az Erdélyi Múzeum Egyesület Digitális Tára, illetve a Transindex Adatbankja. A másik, a nagyobb hungaricum gyűjteményeket őrző, nem magyar könyvtárak digitalizálási programjai. Gondoljunk akár a szomszédos államokra, mint Szlovákiában a Memoria Slovaca program, akár a Bajor Állami Könyvtár, vagy az Osztrák Nemzeti Könyvtár nagy gyűjteményeire, azt kell, hogy mondjuk, a kora újkori történelmünk forrásai, és a vonatkozó szakirodalom jelentős részben szabadon hozzáférhető.

Befejezésként még egyetlen gondolat. A legfontosabb teendő a jövőre nézve a szerepek gyakorlati tisztázása lenne. A könyvtárak és a vállalkozók digitalizáljanak, hozzanak létre digitális tartalmakat, és azokat rendezzék könyvtárakba, minél inkább szabadon felhasználható könyvtárakba. A filológiai műhelyek pedig építsenek szakmai szakértői rendszereket. Ezek építése során digitalizálják azt, ami kimaradt a tömeges munkákból. De legfőképpen javítsák az automatizált munka eredményként létrejött korpusz szövegállapotát: olvassák össze az OCR utáni textust, jegyzeteljék, magyarázzák nyelvileg, tartalmilag, és linkeljék hozzá az értelmező szakirodalmat. Ha ez az együttműködés nem csupán elvi szintű marad, meggyőződésem, hogy a Magyar Királyság és Erdély korai újkori szövegegyüttesei rövid időn belül nyílt elérhetőséggel, open access hozzáférhetőek lehetnek.

Monok István, főigazgató, MTA Könyvtár és Információs Központ

Megtalálták I. Szulejmán türbéjét Szigetváron?

Sajtótájékoztató az új eredményekről

Mint több hírportál is beszámolt róla,  feltehetőleg I. Szulejmán sírjára bukkantak magyar kutatók Szigetvárnál. A Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TIKA) Budapesti Programkoordinációs Irodája december 9-i sajtótájékoztatóján a támogatók és a kutatók részéről többen is - így Pap Norbert (történész, Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központj igazgató) és Fodor Pál (MTA BTK főigazgató, történész) - ismertették az eddig elért eredményeket. 

Bár az 1566-ban Szigetvár ostroma közben elhunyt I. Szulejmán türbéjét már több évtizede keresték szakemberek, az áttöréshez a magyar, német és oszmán források újraértékelésére és ún. tájrekonstrukcióra volt szükség. Így a korábbi helyszínekről a szigetvár-turbéki szőlőhegyre helyezték át a feltárások központját, ahol az elmúlt években egy oszmán kori település maradványait, valamint a feltételezett türbe mellett egy derviskolostor és egy dzsámi romjait is megtalálták. A régészekből és történészekből álló kutatócsoport mind a török, mind a magyar állam elvi és anyagi támogatását élvezi. A régészeti és történeti kutatásokat különösképpen motiválja, hogy 2016-ban I. Szulejmán és Zrínyi Miklós halálának 450. évfordulója lesz.

További információk itt és itt

 

Kiss Farkas Gábor habilitációja

2015. december 17. 14 óra

Szerkesztőtársunk, Kiss Farkas Gábor habilitációjára kerül sor az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Magyar nyelvű előadása címe: Nyelvemlékek és/vagy arisztokrata kolostori írásbeliség?; az angolé Classroom commentaries in the Central European Renaissance. Mindenkit szeretettel várunk!

Időpont: 2015. december 17., 14 óra

Helyszín: ELTE BTK, Kari Tanácsterem (Múzeum krt. 4/a.)

 

 

Constantinus és Victoria. Bene Sándor előadása

2015. december 15. 16 óra

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya és a régi magyar irodalomtörténeti oktató- és kutatóhelyek 2015. december 15-én tartják következő ülésüket, amelyen Bene Sándor tart előadást Constantinus és Victoria címmel.

Időpont: 2015. december 15., 16 óra

Helyszín: MTA BTK Irodalomtudományi Intézet, Budapest, Ménesi út 11-13., I. emeleti tanácsterem

 

Török szövetség - Habsburg kiegyezés: Papp Sándor új könyvének bemutatója

2015. december 8. 16 h

A L'Harmattan Kiadó szervezésében kerül sor Papp Sándor történész új könyvének bemutatójára. A Török szövetség - Habsburg kiegyezés:  A Bocskai felkelés történetéhez című kötetről Ács Pál beszélget a szerzővel.

Időpont: 2015. december 8. 16 óra

Helyszín: ELTE BTK Szekfű Gyula Könyvtár, Múzeum krt. 6-8.

 

Konferencia Pázmány Kalauzáról

Budapest, 2015. december 3.

Az MTA-PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoportja idei, Útmutató című műhelykonferenciáját Pázmány Péter Kalauz című munkájának szenteli. A rendezvény keretében kerül sor Bitskey István Hitvédelem, retorika, reprezentáció című könyvének bemutatójára is.

Időpont: 2015. december 3.
Helyszín: Sophianum, Budapest VIII. kerület, Mikszáth Kálmán tér 1. 205-ös terem

 

 

 

Magazinmelléklet: 

Arany idők. A könyvművészet mesterművei a gótikától a reneszánszig

Az Osztrák Nemzeti Könyvtár kiállítása 2015. november 20. és 2016. február 21. között

Új időszaki kiállítás nyílt az Osztrák Nemzeti Könyvtár dísztermében 2015. november 19-én Arany idők: A könyvművészet mesterművei a gótikától a reneszánszig (Goldene Zeiten: Meisterwerke der Buchkunst von der Gotik bis zur Renaissance) címmel. Ez a kezdete annak a nemzetközi kiállítássorozatnak ("A 15. századi könyvfestészet remekei Közép-Európában" ), melynek során 12 német, svájci és osztrák könyvtár mutatja be a saját kincseit 2015 és 2017 között. Most Bécsben 200 év könyvművészetének 80 különleges kéziratát és nyomtatványát prezentálják a látogatóknak. A kiállítás négy nagyobb egysége kronológiai alapon tagozódik.

1. Az udvari művészet kezdetei: III. Albert hercegtől III. Frigyesig

A késő középkorban látványos fejlődés ment végbe Bécsben, templomok épültek, és ekkor alapítják az egyetemet is. A változások a könyvművészetben is megmutatkoznak: a Habsburgok felismerték, hogy a kéziratok is a reprezentáció egyik formáját képviselhetik. A bibliofil III. Albert herceg (1349-1395) 1368-ban rendelte meg Johannes von Troppautól azt az evangéliumos könyvet, amelynek szövegét aranyszínű tintával írták, a kötése pedig aranyozott ezüst. A kötet egyike a bizonyíthatón a legrégebben a Habsburgok tulajdonában lévő kéziratoknak. A hosszú idő óta most végre eredetiben is kiállított kódexet december közepén állományvédelmi okokból hasonmásra cserélik majd.

2. A gótikus könyvművészet virágkora III. Frigyes császár alatt

III. Frigyes uralkodó (1415-1493) új dimenziókat képviselt. Császárrá választásával összefüggésben 1440-ben nagyformátumú, gazdagon díszített kéziratokat rendelt meg, amelyek a kor legjobb könyvfestői közreműködésével készültek el. Majdnem egy tucat imakönyv hozható Frigyessel összefüggésbe, hasonló „tulajdonságokkal”: Frigyesre vonatkozó képek, személyes imák, a híres tulajdonjegy AEIOU (többféle feloldása közül a legismertebb: Austria est imperare orbi universo). Az egyik imakönyvben az erőteljes színekkel megfestett Habsburg Szent Lipót is látható Klosterneuburg templomának modelljével.

Frigyes az elődök örökségét is igyekezett megszerezni, így jutott hozzá I. Vencel cseh király híres kézirataihoz, köztük a híres, 1400 körül készült Aranybullához. Ezt újraköttette és jelszavával (AEIOU) is ellátta. A kódex 2013-ban az UNESCO örökségi listájára is felkerült, hiszen az eredeti, kevésbé díszes példánnyal (1356) együtt a Német-római Birodalom legfontosabb jogi dokumentumát képezik. Ezek mellett bemutatják azt a három tankönyvet is, amelyek Frigyes fiának, Miksának készültek, így például a pompás ábécéskönyvet, az Abecedariumot is láthatja a nagyközönség.

3. A modern könyvnyomtatás I. Miksa császár idejében

Az I. Miksa (1459-1519) uralkodásának korszakát elsősorban értékes 15. századi nyomtatványok illusztrálják. Ezek tartalma a korábbi teológiai szövegekhez képest sok újdonságot mutat: önéletrajzok, allegorikus, hadművészeti, antik és tudományos jellegű témák egyaránt megjelennek a könyvekben. Mindezeken túl a kiállítás Miksa nagy könyvművészeti projektjeit is felvillantja: a sokszorosított grafikákon megjelenő diadalmenet- és diadalkapu-motívumokkal saját életét és tetteit ünnepelte, tudatosan kihasználva a könyvnyomtatás előnyeit. A fametszetek megtervezéséhez a kor legnagyobb művészeit kérte fel, Lucas Caranchot, Albrecht Dürert és Albrecht Altdorfert.

4. Bécs 1500 körül: Lucas Cranach és Johannes Winterburger

Bár Bécs sokáig a délnémet városok erős nyomdászatának árnyékában állt, az 1500-as évek elején sikerül ebben a tekintetben is megerősödnie, köszönhetően a Rajna mentéről Bécsbe költöző Johannes Winterburgernek. A nyomdász 1492-ben telepedett le Bécsben, és gyorsan bővülő olvasókörre számíthatott. 1519-ig mintegy 200 nyomtatvány jött ki a műhelyéből. Ő adta ki 1502-ben a híres, 260 fametszetet tartalmazó bécsi ereklyekönyvet (Wiener Heiltumsbuch), amely a Szent István-székesegyház ereklyéit mutatja be (digitalizálva itt elérhető).

Érdekes fejlődési irányt jelentenek ebben a korszakban a sokszorosított grafikák, az illusztrált könyvek. Idősebb Lucas Cranach a századfordulón Bécsben tartózkodott és Winterburger megbízásából készített fametszeteket, amelyek ma a reneszánsz könyvművészet legkiválóbb alkotásai közé sorolhatók.

A kiállítás 2015. november 20. és 2016. február 21. között látható a bécsi Osztrák Nemzeti Könyvtár dísztermében.

További információ itt.

Képek forrása.

 

Nemzetközi konferencia az 1712-1715. évi országgyűlésről

Az Eperjesi Egyetem tudományos konferenciát rendez 2015. december 2-3-án

Háromszáz évvel ezelőtt, 1712 és 1715 között, hosszas szünet után ismét összeült a pozsonyi diéta. A Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári megegyezést követő országgyűlés fontos feladata volt többek között III. Károly magyar király megkoronázása, valamint az uralkodó és a magyarországi rendek viszonyának rendezése. Az évforduló alkalmából meghirdetett nemzetközi tudományos konferencia az országgyűlés eseményeit és a 18. századi eleji magyar társadalomban zajló változásokat egyaránt tárgyalja.

Részletes program a mellékletben olvasható.

 

Magazinmelléklet: 
CsatolmányMéret
PDF icon Pozvanka_snem_uhorska_spolocnost.pdf788.04 KB

Oldalak