Könyvbemutató a veszprémi egyházmegye 18. századi igazgatásáról

Veszprém, 2016. május 2., 17.00

Hermann István A veszprémi egyházmegye igazgatása a 18. században (1700–1777) című könyvének bemutatójára kerül sor a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára és a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár szervezésében május 2-án, Veszprémben. A kötetet Gárdonyi Máté, a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola tanára mutatja be.

"A reformáció térnyerése és az oszmán hódítás, aminek következtében a veszprémi egyházmegye a 16–17. században a hó­doltság és a Magyar Királyság határvidékére került, magával hozta a katolikus egyházi struktúra szinte teljes eltűnését a püspökségnek a Dunántúl közel felét felölelő területéről. A törökellenes visszafoglaló háborúk sikere, majd a Rákóczi vezette szabadságküzdelem lezárása az 1710-es évektől kez­dődően megteremtette az egyházmegye újjászervezésének feltételeit. Az ezt követő bő fél évszázadban a katolikus egyház újraintézményesült a Dunántúl középső területein. A legfontosabb feladatot a hívek lelkigondozásának és a papság utánpótlásának a biztosítása jelentette. Mindkettőnek elengedhetetlen feltétele volt a plébániák számának növelése, s ezzel együtt az egyházi irányítás hatékony megszervezése.

Jelen kötet ezt a folyamatot követi végig az 1700-as évek kezdetétől egészen 1777-ig, a dunántúli egyházmegyék átszervezéséig. A plébániahálózat változásai mellett bemutatja az egyházmegye irányításában szerepet játszó helynökök, kanonokok és kerületi esperesek szerepét, kiválasztásuk mechanizmusát is. A kötetben foglaltakat archontológiai és topog­ráfiai adattár, valamint térképmellékletek egészítik ki."

Helyszín: Szaléziánum, Veszprém, Vár utca 31.

Időpont: 2016. május 2. (hétfő), 17.00

 

Magazinmelléklet: 
CsatolmányMéret
PDF icon Hermann_Vp_bemutato_20160502.pdf390.24 KB

Könyvtörténet és adatbázisok - Ursula Rautenberg előadása

Szeged, 2016. május 2.

A Szegedi Tudományegyetem Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszéke meghívására Prof. Dr. Ursula Rautenberg (Friedrich-Alexander-Universität Erlangen-Nürnberg) tart előadást An Introduction to databases on the History of Books: Research on Watermarks, Bookbindings and Provenance címmel.

Időpont: 2016. május 2.

Helyszín: SZTE Klebelsberg Könyvtár 0.006-os terem 15-17h

forrás

Bruegel, Keresztelő Szent János prédikációja (1566)

Nagy felbontásban a Google Kulturális Intézet kiállításán

Néhány napja tudósítottunk arról, hogy a Google Kulturális Intézete egy virtuális id. Pieter Bruegel-tárlatot nyitott meg, ahol nagy felbontásban tanulmányozhatók a németalföldi festő képei. Olvasóink figyelmét most arra szeretnénk felhívni, hogy a budapesti Szépművészeti Múzeumban lévő Keresztelő Szent János prédikációja című Bruegel-kép is bekerült a digitalizált alkotások közé. Bruegel 1566-ban festette a képet, amely a prédikációt hallgató tömeget szabadtéren ábrázolja.

Ez a hír márcsak azért is örvendetes, mert a legfrissebb sajtóhírek szerint tárgyalások folynak a kép kiadásáról a Batthyány-család számára, amelynek két tagja 2015 augusztusában jelentett be igényt a képre. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter 2016 januárjában közölte, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani az állam tulajdonjogát, ezzel a festmény kiadhatóvá vált. A kép még 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején került a Szépművészeti Múzeumba, és azóta állítólagosan letétként őrizték az intézményben. 

Arra nézve nincsenek források, hogy a kép mikor és hogyan jutott a Batthyányakhoz. Katona Imre 1979-ben egy kismonográfiát szentelt a kérdésnek, amelyben azt feltételezte, hogy Batthyány Boldizsár (1539-1591) szerezte meg az 1580-as években.

A kép visszaadása kérdésének forrása itt, a kép története és értelmezése pedig itt olvasható.

Ajánlott olvasmányok:

Katona Imre: Bruegel és a Batthyányak (Bp.: Magvető, 1979)

Jan Bialostocki: Bruegel: Keresztelő Szent János prédikációja (Bp.: Corvina, 1986)

 

Szőlőhajtások Szent György napján

1740 óta április 24-én örökítik meg a kőszegi szőlőhajtásokat

Európában egyedülálló dokumentum a kőszegi Szőlő jövésének könyve. Az 1740 óta vezetett kézirat szőlőhajtásokról készült rajzokat és szöveges bejegyzéseket egyaránt tartalmaz. Az évenként bejegyzett részletes adatokkal és rajzokkal a magyar borászati kultúra kincsestára, hiszen pontos képet ad a kőszegi szőlő- és bortermelés mindenkori állapotáról.

Már az 1600-as évek elejéről vannak feljegyzések arról, hogy a gazdasági év kezdetén, Szent György napján szokás volt bemutatni a friss szőlőhajtásokat, a „szőlőjövéseket” az új városbírónak, mivel az adatok a város bortermelő lakosságán kívül elsősorban a város gazdaságpolitikájáért felelős, újonnan választott bíró számára voltak fontosak. 1740-ben a kőszegi magisztrátus elhatározta a szőlőhajtások megörökítését az utókor számára. A városvezetés szándéka hagyományt teremtett, ezért a város megbízásából minden évben Szent György napján (április 24.) megörökítik a kiválasztott, különböző fajtájú szőlők hajtásait.

Az első rajzok ceruzával készültek, a későbbiek már színes festékkel kerültek a könyv lapjaira. Az ívek híres emberek munkáit is őrzik, többek között Csapody Vera botanikus, növényrajzoló festéseit is. 1969-től a kőszegi születésű Bechtold István ornitológus, napjainkban pedig Németh János grafikusművész örökíti meg a szőlővesszők állapotát, a szőlőrügyek fejlettségét.

Az idei programsorozatról bővebben: itt.

A dokumentumhoz kapcsolódó kiállításról bővebben: itt.

 

 

 

Iszlámismeret Csehországban a 16-17. században

2016. április 20.

Az oszmán hódítás sikerei kezdettől fogva aggodalommal töltötték el a cseh közvéleményt, a mohácsi csatavesztés után pedig a török kérdés számukra is égető, aktuális probléma lett. Ezzel párhuzamosan nőtt az érdeklődés a török szokások és főleg a török vallás iránt. Hogyan jelent meg a magyarországi események visszhangja a cseh nyelvű röplapokon? Hogyan vélekedett Bartoloměj Dvorský utrakvista teológus a Koránról? Ilyen és hasonló kérdésekre ad választ Kovács Eszter Iszlámismeret Csehországban a 16-17. század fordulóján című előadása.

Időpont: 2016. április 20.

Helyszín: Szent Kinga Közösségi Otthon, 1053 Budapest, Egyetem tér 5.

 

Magazinmelléklet: 
CsatolmányMéret
Image icon meghívó április 20-ra.JPG102.43 KB

Közös úton - Budapest és Krakkó a középkorban

Kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban, 2016. március 19-től július 14-ig

Március 19-én nyílt meg a Budapesti Történeti Múzeumban az évad legfontosabb kiállítása Közös úton – Budapest és Krakkó a középkorban címmel. A magyar és lengyel történelem közös emlékeit felidéző tárlaton az Anjou és Jagelló dinasztiákból származó közös uralkodókat és - a középkorból átnyúlva a 16. századba - Báthory István fejedelmet is bemutatják a magyar és krakkói múzeumi anyagok, az utóbbiak - mintegy 200 izgalmas és egyedülálló műtárgy - közül sok most látható először Magyarországon.

A kiállítást a Budapesti Történeti Múzeum és a Krakkói Várostörténeti Múzeum (Muzeum Historyczne Miasta Krakowa) hozta létre, és a Lengyelországi Magyar Kulturális Évad keretei között a Balassi Intézet támogatásával valósult meg.

A kiállítás 2016. július 14-ig tekinthető meg a Budavári Palota E épületében (Szent György tér 2.)

További információ itt.

 

Élet és halál Shakespeare műveiben

Budapest, 2016. április 22.

Shakespeare halálának 400. évfordulója alkalmából Élet és halál Shakespeare műveiben címmel konferenciát szervez a Magyar Shakespeare Bizottság, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Az előadások elsősorban az irodalom-, a fordítás- és a színháztudomány, valamint az oktatás kapcsolódó részterületeivel foglalkoznak. A konferencia során szóba kerülnek az adaptációkat és a kanonizációt érintő kérdések is.

Időpont: 2016. április 22. 9.00

Helyszín: Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest, 1088 Reviczky utca 4. Buda Béla díszterem

Bővebb információ, részletes program itt.

 

 

Bethlen Miklós-konferencia

Kolozsvár, 2016. április 15.

A Bethlen Miklós-emlékév egy újabb rendezvényére kerül sor a kolozsvári Res Bibliothecaria Egyesület és az MTA BTK Irodalomtudományi Intézet partnerségében Kolozsvárott. A Solitudo Transilvaniae - Bethlen Miklós és kora konferencia programja a mellékletben olvasható. Az előadások mellett a kolozsvári Egyetemi Könyvtár különgyűjteményében új kiállítással is tisztelegnek a szervezők Bethlen halálának 300. évfordulója alkalmából.

Helyszín: Kolozsvár, Lucian Blaga Könyvtár Egyetemi Könyvtár

Időpont: 2016. április 15. 9.30-18.00 h

 

Magazinmelléklet: 
CsatolmányMéret
PDF icon programfuzet_Kolozsvár.pdf823.62 KB

Az értelmezés hatalma - tanácskozás az Irodalomtudományi Intézetben

2016. április 6., 9-18 óra

Az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetben rendezik meg Az értelmezés hatalma  II. című tanácskozást, amelyen több koraújkori témájú előadás is elhangzik. A programot mellékeltük.

Helyszín: MTA BTK Irodalomtudomány Intézet, Budapest, Ménesi út 11-13., Eötvös Könyvtár nagyterme

Időpont: 2016. április 6., 9-18 óra

 

Magazinmelléklet: 
CsatolmányMéret
PDF icon Értelmezés_hatalmaII_program.pdf242.38 KB

Spanyol-magyar konferencia a koraújkori hatalmi reprezentációról

Angol nyelvű konferencia az uralkodói és hatalmi reprezentációról április 5-6-án

Az MTA BTK "Lendület" Szent Korona Kutatócsoport és a Spanyol Oktatási és Kulturális Minisztérium április 5-6-án konferenciát rendez Az uralkodói és hatalmi reprezentáció a Magyar Királyságban és a Spanyol Monarchiában a 16-18. században címmel.

Helyszín: MTA BTK Zenetudományi Intézet, 1014. Budapest, Táncsics Mihály u. 7, Bartók terem

A részletes programot az előadások angol nyelvű összefoglalóival lásd csatolva.

 

Magazinmelléklet: 
CsatolmányMéret
PDF icon spanyol_füzet.pdf1.45 MB

Oldalak