Galilei-palinódia

A megtévesztett kutatócsoport új kötetben tárja fel a Galilei-hamisítást

Ahogy arról az Obeliscus korábban beszámolt (Galilei csillagának hamis hírnöke), egy roppant leleményes könyvhamisító és -tolvaj több éven át tartó tevékenysége lepleződött le 2012-2013-ban több kutató áldozatos munkája nyomán. Egyúttal az is kiderült, hogy a Horst Bredekamp által vezetett berlini kutatócsoport, amely a hamisító által előállított Galileo-kötet és a Galileónak tulajdonított kéziratos illusztrációk vizsgálatát végezte, alapvetően téves eredményre jutott.

Mivel a nagyszabású hamisítássorozat leleplezése idején a német kutatók eredményei már két tanulmánykötetben közzé lettek téve, most Bredekamp vezetésével egy palinódia-kötetet is megjelentettek, amely a korábbi két kötet elemzéseinek eredményét visszavonja, és több szempontból bizonyítja a csalást. A könyv jóval soványabb lett, mint előzményei: a Galileo-rajzokat ismertető tanulmányok majd 450 oldala helyett a hamisítás tényének igazolásához alig 100 oldalra volt szükség. A kötet, amely számos illusztrációval mutatja be a hamisítás részleteit, és a hamisító "eredetiségét", különleges módszereit is kiemeli, nyilvánosan hozzáférhető a kiadó oldalán: itt.

Horst Bredekamp, Irene Bruckle, Paul Needham, ed., A Galileo Forgery: Unmasking the New York Sidereus Nuncius (Walter de Gruyter & Co, 2014)

 

Szerzetesrendek könyvlistái a világhálón

A Vatikáni Apostoli Könyvtár kézirattárának itáliai kolostorok könyvlistáit őrző kódexei a 16. század végéről a világhálón

A Vatikáni Apostoli Könyvtár (Biblioteca Apostolica Vaticana) kézirattára Vaticani Latini (Vat. Lat.) sorozatának 11266-11326 számú kéziratai itáliai konventek és kolostorok könyvtárának katalógusait tartalmazzák a 16. század végéről. A könyvjegyzékeket a VIII. Kelemen által 1596-ban publikált Index librorum prohibitorum alapján készíttette pápai utasításra az Index Kongregáció. A fentebbi sorozat 31 férfi szerzetesrend könyveiről őriz katalógusokat az 1596-1603 közti időszakból. A könyveket szerzetesek és laikus testvérek egyaránt használták, a kéziratokban ugyanakkor találhatunk néhány könyvjegyzéket apácáktól, papoktól és világiaktól is.

A listákat őrző kéziratok a weboldal bal oldalán található kereső alapján kutathatóak, név, szerző, a könyv címe, a kiadás helye, kézirat száma stb. alapján.

Forrás: itt

Virtuális vártúrák - kiállítás Visegrádon

A visegrádi Mátyás Király Múzeum kiállítása a magyar várépítészetet virtuálisan és a valóságban egyaránt bemutatja

A kiállítás kurátora, Buzás Gergely a régészeti feltárások mellett korabeli alaprajzok, metszetek, leírások, no meg a digitális technika segítségével kísérelte meg időutazásra invitálni a látogatót.  A várrekonstrukciók elkészítésének szükségességét a következőképpen indokolja:  "Egy tudományos kutatás dokumentációja, a földből előkerült régészeti tárgyak: törött cserepek, rozsdás vasak, üvegszilánkok és csontmaradványok a hétköznapi múzeumlátogató számára inkább csak még titokzatosabbá teszi a témát, ahhoz kevésbé járul hozzá, hogy el tudja képzelni a középkori emberek mindennapi életét, amely a várak falai között folyt. Ebben segít a modern digitális technika, amely érzékletesen megjeleníthetővé teszi mindazt, amire a kutató a feltárt maradványokból következtethet. A középkori várak rekonstrukciói nem azt mutatják meg, hogy mi maradt meg a várból, hanem azt, hogy mi az amit tudunk róluk."

 A kiállításon nyolc vár - Esztergom, Visegrád ispáni vára, Óbuda, Mohosvár, Diósgyőr, Kisnána, Simontornya és Tata - virtuális rekonstrukciója látható, valamint 3D nyomtatással készült makettek, számítógépes animációk, interaktív multimédiás  berendezések - de természetesen megtekinthetők a hozzájuk kapcsolódó leletek is, így a a visegrádi Sibrik-dombon, az ispáni vár feltárásakor napvilágra került aranygyűrű és sarkantyú és fegyverek, fegyverrekonstrukciók is. Kedvcsinálóként a múzeum honlapján megtekinthető a visegrádi királyi palota történetét bemutató film.

Középkori várak - virtuális vártúrák. Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma, Visegrád. Állandó kiállítás

Forrás

Kép forrása

 

Pesti Brigitta könyve a 17. századi dedikációkról

A napokban jelent meg Pesti Brigitta könyve Dedikáció és mecenatúra címmel, amelynek alapját az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén megvédett értekezése képezi. A fülszöveg szerint "a munka arra vállakozik, hogy a 17. század első fele magyar nyelvű könyvtermésének teljes körű vizsgálatával választ adjon arra a kérdésre, hogy az évszázados latin nyelvű nemzetközi hagyomány mellett hogyan alakul ki és fejlődik a dedikáció műfajának magyar nyelvű eszközkészlete, valamint hogy milyen támogatásban részesül az egyre erősödő magyar nyelvű irodalom, azaz - a kérdést leegyszerűsítve - kik, mit és miért támogattak."

Pesti Brigitta, Dedikáció és mecenatúra Magyarországon a 17. század első felében (Budapest-Eger: Kossuth, 2013.)

 

A csend otthona: Majk

Télen is látogatható a néma barátok majki remetesége

II. Rákóczi Ferenc 1715 és 1717 között a Párizshoz közeli Grosbois kamalduli kolostorában talált menedéket és megnyugvást. Végakarata szerint szívét egy urnában itt helyezték örök nyugalomra. Rákóczi híve, gróf Esterházy Antal a fejedelemmel tartott bujdosásában. Ezért hívta Majkra a kamalduli remetéket 1733-ban a vidék birtokosa, Esterházy József, Antal testvére, hálából. A némaságot fogadó kamalduli szerzetesrend majki remetesége a Rákóczihoz a szatmári békét követően is hűséges dunántúli nemesi családok adományaiból épült, és vált a hallgatás, az ellenállás szimbólumává. A majki épületegyüttes megtervezésével Esterházy József a neves osztrák barokk építészt, Franz Anton Pilgramot (1699-1761) bízta meg. A templom alapkőletételénél a hallgatás jelképeként egy halat is elhelyeztek. A házak magyar arisztokrata családok adományaiból épültek, amint azt a homlokzatokon elhelyezett címerük is jelzi. A remeteség alig negyven évig működhetett, mivel II. József megszüntette a kamalduli rendet Magyarországon. Ezt követően a birtokot bérbe adták, két pesti kereskedő posztómanufaktúrát létesített Majkon, a remetelakokba mesteremberek költöztek. Később a birtok újra visszakerült az Esterházyakhoz. 1945-ben az egyik cellalakás Esterházy Móric felesége, gróf Károlyi Margit (az író Esterházy Péter apai nagyanyja) és Emma nevű testvére lakhelyévé vált, ahol 1973-ig, halálukig éltek. Az Oroszlány-Majkpuszta Kamalduli remeteség európai mércével mérve is egyedülálló.

A Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ irányításával jelenleg is folyik a műemlékegyüttes rekonstrukciója, amelyet a 2014-től 2020-ig tartó európai uniós programozási időszakban is szeretnének továbbvinni. A  kolostorépület szerkezeti és külső helyreállítása megtörtént, restaurálták az egykori ebédlő gyönyörű freskóit is. A beruházás fenntarthatóságát szolgálja, hogy az épület speciálisan természetes fényt adó, energiatakarékos ledvilágítást kap, a fűtést pedig hőszivattyús rendszerrel oldják meg a szakemberek.

Március 15-ig pénteken, szombaton és vasárnap látogatható 10 és 16 óra között.

Forrás: itt és itt.

Kép forrása: itt.

 

Tavasszal már látogatható lesz az edelényi kastélysziget

Magyarország egyetlen kastélyszigete, az edelényi L'Huillier-Coburg-kastély várhatóan 2014 áprilisától fogadja az érdeklődőket

Az ország egyik legnagyobb és legjelentősebb barokk kastélyát a Bódva folyó által körülölelt kis szigetre építtette a lotharingiai származású L'Huillier Ferenc János egri várkapitány, aki azonban nem tudta örömét lelni a pompás kora barokk épületben, mert az építkezés befejezése előtt meghalt. Özvegye, Marie-Madeleine de Sainte-Croix fejeztette be 1730-ban a homlokzati díszítőelemeket és a belső stukkókat. Az impozáns épületet francia stílusú barokk kert vette körül. Gróf Esterházy István a század második felében az emeleten reprezentatív helyiségeket alakíttatott ki, amelyeket rokokó falfestmények díszítenek.

A 2009-ben kezdődött, 900 millió forint értékű, európai uniós és magyar állami támogatással megvalósuló rekonstrukció célja egy olyan komplex látogatóközpont megalkotása, melyben európai hírű műkincseket felvonultató kiállítások is helyet kaphatnak. Az országban egyedülálló módon a kastélyban földhővel fűtenek, ezért télen sem kell majd zárva tartani, elkerülendő a magas fűtésszámlákat. Felújítják majd a 18. századi billiárdszobát, és látható lesz a ritkaságszámba menő rokokó falképtár is. A felújított, biztonsági kamerákkal felszerelt parkot fahíd köti majd össze az óvárossal. Az Edelényi Kastélysziget Kulturális és Turisztikai Központ a vidék számos látnivalója mellett (a borsodi földvár, az Aggteleki Nemzeti Park, a szendrői vár, a Cserehát lankái között megbúvó apró falvak) páratlan élménnyel kecsegtet.

Forrás - további részletekkel és a felújítás képeivel.

 

 

Egy remekmű újjászületése - élőben és online

A bécsi Belvedere egyik alkotását látványrestaurálás során keltik új életre a restaurátorok.

Az idősebb Rueland Frueauf (1440/50 Salzburg-1507 Passau), a 15. századi felső-dunai festők egyik legjelentősebb mestere volt. 1490 körül festette - valószínűleg a salzburgi Szent Péter apátsági templom vagy a Dóm számára - egykor hatalmas szárnyasoltárát, melyből mára csak az a négy egykori szárny-tábla maradt fenn, amelyek Krisztus életétének jeleneteit ábrázolják. A monumentális táblákat a 19. század elején szállították Bécsbe, első nyilvános, kiállítás-szerű prezentációjukat 1824-ben (!) tartották. Később a két oldalukon festett táblákat átvitték a császári gyűjteményekből alakult Kunsthistorisches Museumba, ahol a 19. század végén a táblákat hosszában kettéfűrészelték. Így bár egyszerre az egész ciklust, mind a nyolc festett oldalt be tudták mutatni, de nagyon súyosan megbolygatták a festett felületeket is: a vékonyabb fatáblák mozgása komoly károsodásokat idézett elő a festett felszínen.

A Belvedere 2015-re az eddigi legteljesebb Frueauf-kiállítást tervezi. Erre készülvén döntöttek a salzburgi táblák modern, teljeskörű restaurálása mellett. Az utóbbit - korábban sosem látott módon- a nyilvánosság előtt végzik a múzeum szakemberei. A heti két alkalommal nyitott restaurátorműhelyben a közönség testközelből is láthatja a művek életre kelését, a múzeum honlapján pedig blogot vezetnek az eseményekről.

Könyvbemutatók az ELTE Történeti Intézetében

2014. február 17-én három új könyvet is bemutatnak a Magyarország a kora újkori Európában kutatócsoport tagjaitól

Az ELTE BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszékén futó „Magyarország a kora újkori Európában” kutatócsoport tripla könyvbemutatót tart tagjainak új kiadványaiból.

 

Almási Gábor, A Secretissima Instructio (1620): A kora újkori politikai paradigmaváltás egy Bethlen-kori röpirat tükrében című könyvét Péter Katalin,

Kees Teszelszky, Szenci Molnár Albert elveszettnek hitt Igaz Vallás portréja (1606) avagy holland-flamand-magyar szellemi kapcsolatok a kora újkorban című könyvét P. Vásárhelyi Judit,

valamint a Bethlen Gábor és Európa című kötetet (szerkesztette Kármán Gábor és Kees Teszelszky) Ács Pál mutatja be.

Helyszín: ELTE BTK Történeti Intézet, Szekfű Gyula Könyvtár - Budapest, Múzeum krt. 6-8.

Időpont: 2014. február 17. 16 óra

UPDATE:
"A kötetek példányai korlátozott számban átvehetők az ELTE BTK Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszéken (1088 Budapest, Múzeum krt. 6-8. I. em. 126) nyitvatartási időben. Akik a személyes átvételt semmiképp nem tudják megoldani, azok, kérjük, forduljanak kérésükkel Sánta Ákoshoz (akossanta@gmail.com). Az OTKA kutatócsoport"

 

Történelmi konferencia a horvát-magyar együttélésről

A magyar–horvát együttélés fordulópontjai: intézmények, társadalom, gazdaság, kultúra című konferencia 2014. február 6-án és 7-én.

Alább közöljük a konferencia meghívóját és válogatott programját.

 

 

 

A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, a Horvát Történettudományi Intézet, a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia Történettudományi Intézete, a Fővárosi Horvát Önkormányzat és Belváros–Lipótváros Horvát Kisebbségi Önkormányzata tisztelettel meghívja Önt A magyar–horvát együttélés fordulópontjai: intézmények, társadalom, gazdaság, kultúra című magyar–horvát történész konferenciára, amelyre 2014. február 6-án és 7-én kerül sor (helyszín: MTA BTK Kongresszusi Terem, 1014 Bp. Országház u. 28.) A konferenciának a két nemzeti historiográfia közötti párbeszéd élénkítése, a 2002. évi, Könyves Kálmán horvát királlyá koronázásának 900. évfordulóján megrendezett nagyszabású horvát–magyar történész konferencia óta eltelt 12 év tudományos eredményeinek bemutatása és a magyar és a horvát történészek közötti szakmai kapcsolat megerősítése miatt van különös jelentősége. A szekciók magukban foglalják az első világháború és a magyar–horvát államközösség felbomlása, a báni méltóság, a horvát és magyar nemzeti ébredés és a katolikus egyház, az 1848–1849. évi magyar–horvát viszony, a gazdasági fordulópontok, a határzónák, a dualizmus intézményei, a magyar–horvát kulturális érintkezések legfontosabb kérdéseit.


A konferencia koraújkori témájú előadásokat tartalmazó szekcióinak programja:

2014. február 6.

I. szekció
A BÁNI MÉLTÓSÁG
Jakobinus Terem, 1014 Budapest, Országház utca 30.
Szekcióelnök: Weisz Boglárka

  • 13:30 Damir Karbić (a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia Történettudományi Intézete, Zágráb): Horvát főurak és nemesek és a Magyar Korona a késő Árpád- és Anjou-korban
  • 13:50 Zsoldos Attila (MTA BTK Történettudományi Intézet): A királyi hatalom és Szlavónia a 14. század első negyedében
  • 14:10 Suzana Miljan (a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia
    Történettudományi Intézete, Zágráb): A báni és királyi hatalom és Zágráb megye nemességének viszonya Zsigmond király korában
  • 14:30 Pálosfalvi Tamás (MTA BTK Történettudományi Intézet): A bánok helye a királyság kormányzati struktúrájában, 1435–1526
  • 14:50 Borislav Grgin (Zágrábi Egyetem): Horvát és szlavón nemesek a Corvin- és a Jagelló-korszakban
  • 15:10 Varga Szabolcs (Pécsi Hittudományi Főiskola): Bán vagy alkirály? A horvát–szlavón báni hatalom változása a 16–17. században
  • 15:30 Ivana Horbec (Horvát Történettudományi Intézet, Zágráb): Báni szolgálat „Pro bono Patriae” és a felvilágosult abszolutizmus
  • 15:50 Soós István (MTA BTK Történettudományi Intézet): Fiume közjogi helyzete a Magyar Királyságban (1779–1822)
  • 16:10 Vita
  • 16:40 Kávészünet

II. szekció
GAZDASÁGI FORDULÓPONTOK
Jakobinus Terem, 1014 Budapest, Országház utca 30.
Szekcióelnök: Borislav Grgin

  • 17:00 Weisz Boglárka (MTA BTK Történettudományi Intézet): Királyi adózás Szlavóniában az Árpád- és az Anjou-korban
  • 17:20 Marija Karbić (Horvát Történettudományi Intézet, Zágráb): Szlavón városok Magyarország, az Adria és a Német-római Birodalom közötti kereskedelemben
  • 17:40 Ivan Jurković (Pulai Juraj Dobrila Egyetem): Demográfiai válság az oszmánellenes háborúk korában: magyar és horvát főurak és a horvát kivándorlók
  • 18:00 Oross András (Magyar Nemzeti Levéltár): A pénzügyigazgatás újjászervezése Szlavóniában a törökök kiűzése után

2014. február 7.
DÉLELŐTTI PROGRAM
V. szekció
HATÁRZÓNÁK, HATÁRVIDÉKEK
MTA BTK Zenetudományi Intézet Bartók Terme,
1014 Budapest, Táncsics M. utca 7.
Szekcióelnök: Kiss Gy. Csaba

  • 10:00 Stanko Andrić (Horvát Történettudományi Intézet, Zágráb): A Garai család és a Horvát Királyság
  • 10:20 C. Tóth Norbert (MTA–HIM–SZTE–MOL Magyar Medievisztikai Kutatócsoport): Garai Miklós dalmát–horvát és szlavón bán örökös bánságának kérdése: A Garaiak dalmáciai birtoklása a 14. század végén
  • 10:40 Zrinka Pešorda Vardić (Horvát Történettudományi Intézet, Zágráb): A király, a Raguzai Köztársaság és a Magyar Korona kapcsolatai Luxemburgi Zsigmond király uralkodása (1387–1437) idején
  • 11:00 Horváth Richárd (MTA BTK Történettudományi Intézet): Határvédelem és várak a Mátyás-korban
  • 11:20 Végh Ferenc (MTA BTK Történettudományi Intézet): Egy különleges határvidék: a Muraköz a 16–17. században
  • 11:40 Alexander Buczynskí (Horvát Történettudományi Intézet, Zágráb): „Ad fontes historiae”: a Katonai Határőrvidék forrásanyaga
  • 12:00 Vita

VI. szekció
HORVÁT ÉS MAGYAR NEMZETI ÉBREDÉS
ÉS A KATOLIKUS EGYHÁZ
MTA BTK TTI Tanácsterem, 1014 Budapest, Úri utca 53.
Szekcióelnök: Soós István

  • 10:00 Molnár Antal (MTA BTK Történettudományi Intézet): Pázmány és Zágráb: Egyházszervezeti önállósulás és nemzeti identitás az 1634. évi zágrábi egyházmegyei zsinaton
  • 10:20 Zrinka Blažević (Zágrábi Egyetem): A szent királyságtól a rendi köztársaságig: a reformkatolikus illírizmus a 17. században
  • 10:40 Bene Sándor (MTA BTK Irodalomtudományi Intézet): Az elszalasztott „jó coniunctura” százada: A horvát-magyar kulturális érintkezések regiszterei a 17. században
  • 11:00 Robert Skenderović (Horvát Történettudományi Intézet, Zágráb): Egyházi viszonyok és a magyar és horvát katolikusok együttélése a Duna mentén a 18. században
  • 11:20 Vita
  • 12:30 – 13:30 Ebédszünet

DÉLUTÁNI PROGRAM
VII. szekció
MAGYAR–HORVÁT KULTURÁLIS ÉRINTKEZÉSEK
MTA BTK Zenetudományi Intézet Bartók Terme,
1014 Budapest, Táncsics M. utca 7.
Szekcióelnök: Bene Sándor

  • 13:30 Nyomárkay István (ELTE BTK): Hagyomány és nyelvújítás
  • 13:50 Zoran Velagić (Eszéki Egyetem): A magyar nyomdászat hatása a horvátországi nyomdászatra
  • 14:10 Kiss Gy. Csaba (ELTE BTK): A Háromegy Királyság és a horvátság képe a XIX. századi magyar útirajzokban
  • 14:30 Tamara Tvrtković (Zágrábi Egyetem): Magyarbarátság és magyarfóbia – a horvátok magyarságképe a 16–19. században
  • 14:50 Tihomir Cipek (Zágrábi Egyetem): Konzervativizmus a horvát és magyar politikai hagyományban
  • 15:10 Vita

A konferencia minden szekciójában biztosított a horvát–magyar szinkrontolmácsolás.

A konferencia meghívója itt tekinthető meg a teljes programmal.

Forrás

 

Reneszánsz - for sale

A Christie's aukciós ház hagyományos év eleji rendezvénysorozatán ezúttal a reneszánsz áll a középpontban.

Nemrég zajlott le New Yorkban a Christie's idei egyik legnagyobb, régi mesterek műveit eladásra kínáló árverés-sorozata. Öt, kiemelkedő jelentőségű műveket felvonultató aukciót rendeztek néhány nap alatt, közöttük az egyiket, január 29-ét, csak a reneszánsz ipar- és képzőművészeti alkotásainak szentelték. Az ifjabb és idősebb Cranach, Jan Provost, Lorenzo Lotto vagy a Robbia-műhely művei mellett - becsült értékük több millió dollár - kalapács alá került az úgynevezett Rothschild-hóráskönyv is, a 16. század eleji németalföldi könyvfestészet kiemelkedő, szépséges emléke. Utóbbi érdekessége, hogy a Rothschild-család a nácik által 1938-ban elrabolt kódexet 1999-ben kapta vissza az Osztrák Nemzeti Könyvtár állományból a restituciós eljárás keretében. Még abban az évben el is adták, akkor is a Christie's aukciós házon keresztül. Másfél évtized múltán most ismét árverésre került a hóráskönyv, amelynek becsértéke 12-18 millió dollár volt, végül 13,6 millió dollárért kelt el.

Érdemes áttanulmányozni nemcsak a részletes katalógusokat, hanem az eseménysorozathoz készített filmeket is. Kereskedők és gyűjtők vallanak bennük a reneszánsz  iránti kíváncsiságukról, szenvedélyükről.

 

forrás

 

Oldalak