Kovács Eszter előadása Montesquieu-ről

2014. április 29-én az MTA Irodalomtudományi Intézetében

Kovács Eszter (SZTE BTK) tart előadást A törvények szelleméről. (Ön)védelmi hálók Montesquieu körül címmel

 

Helyszín: MTA BTK irodalomtudományi Intézet Ménesi út 11–13, I. emelet, Tanácsterem

Időpont: 2014. április 29 (kedd), 16 óra

Forrás az előadás összefolgalójával: itt

Font Zsuzsa előadása Jakó Zsigmondról

2014. április 30-án az MTA Irodalomtudományi Intézetében

Font Zsuzsa (Szegedi Tudományegyetem, Régi Magyar Irodalom Tanszék) tart előadást az MTA Bölcsészettudományi Központjának Irodalomtudományi Intézetében:

Jakó Zsig­mond és a kora újkori magyar iro­da­lom – Keserű Bálint fel­jegy­zé­sei alapján.

Helyszín: Budapest, Ménesi út 11-13., Tanácsterem

Időpont: 2014. ápri­lis 30. (szerda), dél­után 4 órakor 

 

"Az élet: árny, mely jár-kel; egy szegény komédiás..." – 450 éve született Shakespeare

A nagy drámaíró 1564. április 23-án született, és ugyanezen a napon, 1616. április 23-án távozott az árnyékvilágból. Ízelítő a hazai programokból

2014. április 23-án kerül megrendezésre Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházbanaz Uránia Nemzeti Filmszínház, a Magyar Shakespeare Bizottság, a Gondolat Kiadó, az Akadémiai Kiadó Zrt. és a Pannónia Szórakoztató Kft. nemzetközi művészeti ügynökség együttműködésében – az In Memoriam William Shakespeare című rendezvény, amely egyúttal a Shakespeare Emlékév az Urániában című programsorozat első eseménye. Ez alkalommal fotókiállítás nyílik a londoni Shakespeare’s Globe Színház múltjáról és jelenéről, az itt látható előadásokról.

  • 16.30–17.15: Robert Nye: A néhai Mr. Shakespeare című regényéről beszélget Bényei Tamás irodalomtörténész, kritikus, műfordító, a Debreceni Egyetem professzora, a kötet fordítója és Kállay Géza író, irodalomtörténész, Shakespeare-kutató,  az ELTE Anglisztika Tanszék professzora. A kötet a helyszínen kedvezményesen megvásárolható.
  • 17.30–19.00: 450 éve született Shakespeare – Ünnepi megemlékezés az Uránia Nemzeti Filmszínház Dísztermében. Szervező: a Magyar Shakespeare Bizottság (főszervezők: Fabinyi Tibor, Almási Zsolt). Házigazda: Nádasdy Ádám műfordító.  Emlékbeszédet mond Dávidházi Péter, fellép az Erkel Ferenc Vegyeskar (vezető: Cseri Zsófia), Csőre Gábor színművész és a Tomkins énekegyüttes. A belépés díjtalan, előzetes regisztráció szükséges. Részletes műsor, regisztráció itt.
  • 19.15–21.15: Exkluzív színházi közvetítés. Shakespeare: A vihar – a kanadai Stratford Fesztivál előadása felvételről. Az előadás egyedülálló látószögekből, HD minőségben lesz látható. Belépőjegy: 3600 Ft.

A Vígszínházban az évforduló kapcsán három Shakespeare-előadás látható majd április 22–24. között: a Makrancos Kata Gothár Péter rendezésében, a Vízkereszt, vagy amit akartok Marton László rendezésében, és a Lear király, amelyet Chris Rolls brit rendező vitt színre. Június 15 -én még egy előadás látható majd a Vígben: a székesfehérvári Vörösmarty Színház társulata Bagó Bertalan rendezésében, Cserhalmi György főszereplésével mutatja be Shakespeare Lear királyát.

Április 26-án, 10 órától a Shakespeare-szobor Egylet és a Budapesti Borsod-Abaúj-Zemplén Kör műsoros koszorúzási ünnepséget tart Shakespeare szobránál (Budapest, V., Vigadó tér 1.)

 A Bélyegmúzeum és a Shakespeare-szobor Egylet közös kamarakiállítása nyílik április 26-án 14 órakor: „Szikra pattan, olthatatlan…” Shakespeare-kultusz a világ bélyegein címmel. Ez alkalomból két vetítettképes előadás is elhangzik majd:

  • Gajdó Tamás színháztörténész: „Shakespeare-t játszani muszáj.” Érdekességek és furcsaságok a hazai Shakespeare-játszás történetében
  • Nagy Károly, a Shakespeare-szobor Egylet elnöke: A budapesti Shakespeare-szobor története

A kiállítás április 26. és június 15. között tekinthető meg.  

A Bethlen Téri Színház a Mándy Ildikó Társulata, a RÉV Színházi és Nevelési Társulat, a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház és a Közép-Európa Táncszínház közreműködésével négynapos fesztivált rendez Shakespeare 450 Fesztivál címmel április 24. és 27. között. 

Bartók Rádió márciusban hatrészes beszélgetéssorozatot indított el, amelyben az "avoni hattyú" életéről, koráról, utóéletéről hallhatunk.

A székesfehérvári Barátság Mozi három áprilisi szombaton a Shakespeare’s Globe Színház három előadását vetíti (Sok hűhó semmiért, Ahogy tetszik, Rómeó és Júlia) Shakespeare 450 - színház a moziban címmel. 

Pécsett a Művészetek és Irodalom Házában, 2014-től 2016-ig  – "a bárd" halálának 400. évfordulójáig – hároméves rendezvénysorozat indult Shakespeare Maraton címmel. Shakespeare 37 drámájából havonta egyet vetítenek le, a drámák keletkezési sorrendjében. A vetítések előtt szakértő előadások hallhatók a drámához, illetve annak filmes vagy színházi feldolgozásához kapcsolódóan.

Kép forrása.

 

 

 

1000 év kincsei - új kiállítás Wolfenbüttelben

A könyvkultúra pompás darabjai láthatók a könyvtár saját gyűjteményéből

A wolfenbütteli könyvtár újabb kiállítással jelentkezett 2014 tavaszán. 1000 év írás és kép: A Herzog August Bibliothek kincsei címmel a 800 és 1800 közötti kéziratos és nyomtatott könyveik közül választották ki a legszebbeket, amelyek közül a legtöbb kötet egyébként a könyvtár névadójának, August hercegnek a gyűjteményéből származik.

A kiállítás koncepciója, hogy az 1000 év minden egyes fontosabb korszakából mutassanak egy-egy tartalmában és vizuális megjelenésében is meghatározó darabot, azaz a tudásközvetítő szerepükön túl a könyvek művészi-kézművesi tökéletessége is meghatározó szempontnak számított a válogatáskor.

Az 1200 évvel ezelőtt elhunyt Nagy Károlyról a Karoling-kor jellegzetes kódexeivel emlékeznek meg. A Capitulare de villis (825‒850), a Tours-i Biblia (834‒843) és a Wolfenbütteli Zsoltárkönyv (9. század) nem csupán az írásbeliség megerősödő szerepét tükrözik vissza, hanem érzékeltetik az új, könnyebben írható és olvasható betűtípus, az antiqua kifejlesztésének jelentőségét, a nyelvtudásra ‒ többek között a tiszta latin nyelvre ‒ irányuló megkülönböztető figyelmet, s nem utolsósorban a Biblia másolatban való célzatos terjesztését.

A késő középkori német könyvfestészetet egyaránt jellemezte a képi és műfaji gazdagság, köszönhetően annak, hogy az egyház és a nemesség mellett a megerősödött városok és gazdag laikusok is megrendelőként léptek fel. Braunschweig például jogi kézikönyvet (Sachsenspiegel), a kolostorok képes bibliákat vásároltak. A luxus könyvkiadás központja azonban továbbra is Franciaország, Flandria és Itália maradt: az itteni műhelyekben állították elő a legjobb minőségű kéziratokat, amelyek történeti-irodalmi jellegű szövegeit (Trója legenda, Boccaccio) lenyűgöző képi világ vette körül, prezentálva a középkor pompás alkonyát.

A nyomtatás párhuzamos térfoglalását, ugyanakkor a középkor népszerű témáinak felvállalt továbbvitelét Albrecht Pfister bambergi ősnyomdász egy 1461-es kiadványa jelképezi. A berni domonkos szerzetes Ulrich Boner németre fordított fabulagyűjteményét, az Edelstein-t, több mint 100 színezett fametszet díszíti. A kiállításon szereplő wolfenbütteli példány az egyetlen a világon. A német nyelvű bibliai szövegkiadások egyik legfontosabb darabja Szeptemberi Biblia megnevezéssel híresült el. Martin Luther a görög ősszöveg alapján 11 hét alatt fordította le Wartburg várában az Újtestamentumot, amelyet Wittenbergben adták ki 1522-ben az idősebb Lucas Cranach 21 egész oldalas fametszetével. A korban viszonylag magas, 3000 példányban megjelenő kiadvány gyorsan elfogyott, a kiállításon bemutatott színezett példány egykor a wolfenbütteli hercegnő, Elisabeth Sophie Marie könyvtárába tartozott.

Végül a 17. század kifinomult, globális high-tech szemléletéről az amszterdami kiadó, Joan Blaeu Kína atlasza tanúskodik (Novus Atlas Sinensis). Ez különben Blaeu világatlaszának hatodik, befejező kötete, amely annak a jezsuita misszionárius Martino Martininek a rajzai és megfigyelései alapján készült, aki 1642 óta térített Kínában. A 17 dupla oldalas, finom kivitelezésű térkép nem csak a pontossága miatt értékelendő, hanem mert a díszítésként szolgáló kartusok élethűen tükrözték vissza a kínai szokásokat, hagyományokat. A Novus Atlas Sinensis korabeli magyar könyvtárakba is eljutott, így például Nádasdy Ferenchez és Pázmány Miklóshoz is.

A 1000 Jahre Schrift und Bild - Schätze der Herzog August Bibliothek című kiállítás rendezői: Petra Feuerstein-Herz és Christian Heitzmann.

A kiállítás 2014. március 2. és augusztus 24. között látogatható.

Forrás

 

Shakespeare 450, 2. rész

Új, Jakab-korabeli rajzok alapján épített színház, előadások, élő közvetítések a mozikban, kiállítások, fesztiválok... Egy kis ízelítő az angliai programkínálatból

Új, fedett, Jakab-kort idéző színház nyitotta meg kapuit 2014 januárjában Londonban, a Shakespeare's Globe Theatre mellett, Sam Wanamaker Theatre néven. Az új színház arculatát véletlenül előkerült rajzoknak köszönheti. Az 1960-as években egy oxfordi könyvtár polcáról leemelt könyvből néhány rajz hullott ki, amelyekről később kiderült, hogy a legkorábbi angol színház-ábrázolások.  (A rajzokat annak a John Webbnek (16111672) tulajdonítják, aki Inigo Jones angol építész munkatársa volt.) Az új színház nyitódarabja John Webster drámája, az Amalfi hercegnő, amelyet először Shakespeare saját társulata mutatott be az eredeti Globe színházban. 

A Royal Shakespeare Company hároméves jubileumi  ünnepségsorozatot indít, melynek első "felvonása" a "Dream 16" - a társulat a Szentivánéji álom című darabbal turnézik majd 2014 és 2016 között, szerte az Egyesült Királyságban, amatőr társulatok és iskolás gyerekek bevonásával. A "Live Streaming Cinema" (Élő közvetítés a moziban) keretében a világ számos filmszínháza élő adásban közvetíti majd a társulat előadásait (hozzánk, magyarokhoz legközelebb Bécsben, május 14-én lesz látható a IV. Henrik I. része, a Village Cinema moziban.) Az előadásokat közvetítő ausztriai mozik listája itt olvasható.

A londoni Victoria and Albert Museum két kiállítással emlékezik meg az évfordulóról:

  • Shakespeare: Greatest Living Playwright (Shakespeare: a legnagyobb élő drámaíró; 2014. január 31.-2014. szeptember 28.) A kiállítás egyik különlegessége a First Folio, azaz az 1623-ban nyomtatott első Shakespeare-drámagyűjtemény (lásd a képen), és az a valódi emberi koponya, amelyet Victor Hugo ajándékozott Sarah Bernhardtnak, a híres francia színésznőnek az 1899-es Hamlet előadáshoz;
  • Shooting Shakespeare: 150 Years of Stage Photography (Shakespeare lencsevégen: a színpadi fotózás 150 éve; 2014. március 29.-2014. június 8.) a Globe Színházzal közös fotókiállítás az előadásokról. Az egyik legkorábbi Charles Keanről készült az V. Henrik címszerepében 1859-ben. A kiállítást több helyszínen bemutatják majd az év folyamán. 

Shakespeare szülővárosa, Stradford-upon-Avon egy új állandó kiállítással ünnepli az évfordulót. A Famous Beyond Words c. tárlat Shakespeare egyedülálló karrierjének történetét mutatja be. A város 2014. április 26–27-én több ezer látogatót vár a Shakespeare tiszteletére rendezett fesztiválra. 

További információk itt és itt.

Kép forrása.

Új könyv a 16-18. századi Közép-Európáról

A Studia Jagellonica Lipsiensia sorozatának legújabb kötete a Török Birodalom és a közép-európai főúri kultúra kölcsönhatásairól

A lipcsei GWZO (Geisteswissenschaftliches Zentrum Geschichte und Kultur Ostmitteleuropas) Studia Jagellonica sorozata a koraújkori közép-európai történelem és művészettörténet egyik fontos kiadvány-folyamává vált az elmúlt évtizedben. A közelmúltban jelent meg a  14. kötet:

 

Türkenkriege und Adelskultur in Ostmitteleuropa vom 16.-18. Jahrhundert, ed. Robert Born-Sabine Jagodzinski.

A kötet tartalma:

  • Karl Vocelka: Herrscher, Adel und Osmanen - Gedanken zu einem komplexen Beziehungsgeflecht 

I. Adelseliten in den Konfliktzonen–Barrieren und Kontakte 

  • Domagoj Madunić: Capi di Morlacchi - The Integration of the Morlacchi  in the Venetian Defensive System in Dalmatia and the Formation of the Morlacchi Elite (1645–1669)
  • Claus Heinrich Gattermann: Flucht, Ausfahren, Rückkehr - Der Adel der Baranya im 16. und 17. Jahrhundert
  • Radu G. Păun: „Well-born of the Polis” - The Ottoman Conquest and the Reconstruction of the Greek Orthodox Elites under Ottoman Rule (15th–17th centuries)
  • Nataša Stefaneć: Negotiating with the „Archenemy” - The Ethics of the Croatian and Slavonian Nobility at the Christian-Ottoman Border
  • Klaus Schneiderheinz: Die Janitscharen Sobieskis – Wie türkisch war das polnische Heer?

II. Karriere, Propaganda, Instrumentalisierung – Biografien in den Türkenkriegen

  • Uwe Tresp: „Pro patria pugnando contra Turcam oppetiit” - Die Erinnerung an Graf Stefan Schlick (†1526 bei Mohács) als kulturelles Propagandainstrument
  • Zeynep Yelçe: The Ottoman Reception and Perception of János Szapolyai in 1529
  • Marco Penzi: From „Frenchman” to Crusader - The Political and Military Itinerary of Philippe Emmanuel Duke of Mercoeur (1558–1602)
  • Hajnalka Tóth: Die Beziehung der Familie Batthány zur osmanischen Elite im ungarisch-osmanischen Grenzgebiet vom 16.–17. Jahrhundert
  • Heinke Fabritius: Dem Feind ein Gesicht gehen - Das Wiener Porträt des Großwesirs Kara Mustafa

III. Das Fremde im Vertrauten (I) – Literatur und Festkultur

  • Nóra G. Etényi: Information, Tradition, Glorifikation - Ungarische Adelskultur und Öffentlichkeit während der Türkenkriege
  • Borbála Gulyás: „gegen den Bluedthunden und Erbfeindt der Christenheit” - Thematisierung der Türkengefahr in Wort und Bild im Rahmen der höfischen Feste der Habsburger in der zweiten Hälfte des 16. Jahrhunderts
  • Ágnes Drosztmér: Self-fashioning in the Song Book of Ferencz Wathay - Ideas and ideals of Authorship in Ottoman Captivity
  • Pál Ács: The Conqueror of the Turks in the Kunstkabinett - Curiosity and the Cult of the Hero in Pál Esterházy’s Poem Egy csudálatos ének (A Song of Wonder)

IV. Das Fremde in Vertrauten (II) – Kommemoration und Repräsentation 

  • Evelin Wetter-Ágnes Ziegler: Osmanische Textilien in der Repräsentationskultur des siebenbürgisch-sächsischen Patriziats
  • Václav Bůžek: Die türkischen Motive in der materiellen Kultur des Adels in den frühneuzeitlichen böhmischen Ländern
  • Sabine Jagodzinski: Mehr als Familienmemoria - Ein polnischer „Thron der Andenken” aus dem Jahr 1783
  • Herbert Karner: Türkenköpfe als Mittel symbolischer Repräsentation
  • Ibolya Gerelyes: The Batthány Family’s Collection of Ottoman Artefacts

 

Megjelent az Esterházy-kincstár műtárgyainak szakkatalógusa

Thesaurus Domus Esterhazyanae II

Régen várt, fontos kiadvány jelent meg a napokban: az Esterházy-kincstár műtárgyainak szakkatalógusa. Helyesebben az egykori fraknói kincstárnak az első világháború után a budapesti Iparművészeti Múzeumban letétbe helyezett műtárgyainak katalógusa. Esterházy Miklós herceg döntése értelmében 1918-ban Budapestre vitték a kincstár legértékesebb, legjelelentősebb darabjait. 1919 áprilisában a Tanácsköztársaság kormányának rendeletére további 347 műtárgyat szállítottak a fővárosba. Miklós herceg 1920-ban kötött letéti szerződést az Iparművészeti Múzeum igazgatójával, Végh Gyulával a kincsek méltó elhelyezésére.  A tárgyak "testi épségét" nem sikerült a múzeumnak teljes mértékben megőriznie, de ez nem a muzeológusokon múlt. 1944 telén a herceg kívánságára Pestről a budavári Esterházy-palotába menekítették a tárgyakat. Az épületet a következő év januárjában súlyos bombatalálat érte: az összeomló palota maga alá temette a kincsekkel telt ládákat. A Gerevich László művészettörténész által 1948-1949 fordulóján vezetett feltáró munkák hozták felszínre a romos tárgyakat, melyeket egy kisebb kerülőt követően visszaszállítottak az Iparművészeti Múzeumba.

A múzeum azóta végzi az igen súlyos károsodást szenvedett műtárgyak restaurálását, tudományos feldolgozását. A heroikus küzdelemnek köszönhető, hogy ez a páratlan jelentőségű együttes ma is létezik, és nem csupán különálló műtárgyakként, hanem gyűjteményként is értékelhető. A restaurátorok sok esetben e műveken kísérletezték, fejlesztették ki azokat az eljárásokat, amelyekkel a viseletek, díszfegyverek, zománcos és drágaköves ékszerek, elefántcsont faragványok és drágakőből csiszolt ötvösművek új életre keltek. A munka gyümölcse sokára érett be: az 1920-as évektől folyamatosan, állandó kiállításon látható kincstár darabjai a 20. század végétől váltak ismét kiállítások meghatározó műveivé, a kétezres évek elejétől pedig szinte egymást követték a gyűjtemény különböző egységeit bemutató tárlatok. A restaurálási munkával párhuzamosan folyt az emlékek művészettörténeti feldolgozása is. A számtalan szakcikket, ismertetőt és kiállítási katalógust 2010-ben koronázta meg a textilgyűjtemény szakkatalógusa (Az Esterházy-kincstár textíliái az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében), amely 2013-ban angolul is megjelent.

Most pedig itt üdvözölhetjük a Thesaurus Domus Esterhazyanae-sorozat újabb, második (sorszám szerint első) kötetét: az ötvösművek, fegyverek, órák, ékszerek, és ritka, egzotikus anyagokból készült raritások kritikai katalógusát. Az Esterházy-kincstár történetének, tárgyainak talán legavatottabb ismerője, Szilágyi András jegyzi a kötet két bevezető tanulmányát a kincstár történetéről és állományának kialakulásáról. Az egyes tételeket annotált bibliográfia, a kötetet pedig gazdag forrás- és névmutató, valamint egy irodalomjegyzék egészíti ki.

A kötetet Lengyel János tervezte csakúgy, mint a textil-katalógust, és ezúttal is áttekinthető, jól használható, gyönyörű kiadvány került ki a keze alól. Említsük meg az élő, soha nem látott részletekkel szolgáló, kitűnő fényképek alkotóját, Áment Gellértet is.

Az Esterházy-kincstár textíliái az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében, ed. Pásztor Emese (Thesaurus Domus Esterhazyanae, II) (Budapest: Iparművészeti Múzeum, 2010)

Műtárgyak a fraknói Esterházy-kincstárból az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében, ed. Szilágyi András (Thesaurus Domus Esterhazyanae, II) (Budapest: Iparművészeti Múzeum, 2014)

 

 

 

Kismarton - Moszkva - Eisenstadt: 977 kötet került vissza

Zvara Edina írása arról, hogy magyar kutatók segítették visszaszerezni az Esterházy-könyveket Moszkvából

2013 novemberében egy tizenöt éves tárgyalássorozat zárult le, mégpedig igen eredményesen: 977 kötetet kapott vissza az Esterházy család az osztrák-orosz államközi szerződés értelmében. Ez pedig azt jelenti, hogy a Bibliotheca Esterházyana egykori egysége tulajdonképpen helyreállt.

A hercegi könyvtár alapkövét Esterházy Miklós nádor (1583–1645) rakta le lakompaki könyvtárában. Fia, Esterházy Pál (1635–1713) egyesítette ezt a gyűjteményt a fraknóival és a kismartonival. 1695-ös végrendeletében meghagyta, hogy „szép és nem kis fáradsággal” összegyűjtött könyvtárát a kismartoni ferences kolostorba adják. Pál herceg testamentumának végrehajtója unokája, II. Pál Antal herceg (1711–1762) volt, akinek köszönhetően a könyveket 1756-ban átszállították a kolostorba. 1936-ban a család hitbizományának utolsó ura, V. Pál herceg (1901–1989) szállíttatta vissza a könyveket a kismartoni kastélyba, majd Hárich János hercegi levéltáros és könyvtáros (1904–1990) jegyzéket állított össze róluk. A kastélyból a ki nem csomagolt faládák nagy részét, továbbá a könyvtár polcairól válogatva közel 2000 (15–19. századi) kötetet 1945-ben orosz katonák Moszkvába vittek. A könyvek legnagyobb része a Rudomino Idegennyelvű Könyvtárba került, egy kisebb része pedig a Történeti Könyvtárba, valamint más gyűjteményekbe, antikváriumokba, magángyűjtőkhöz. A pontos kötetszámot nem ismerjük. 2007-ben jelent meg az a katalógus, amelyben a Moszkvába került Esterházy-könyvtár darabjainak címleírása szerepel: ez 949 kötetet tesz ki. Monok István és Zvara Edina moszkvai kutatásai során azonban még további 88 kötet került elő: meglátásuk szerint a possessorbejegyzések alapján ezek nagy része biztosan, egy kisebb része nagy valószínűség szerint szintén az Esterházy-könyvtár része volt. Ezen új könyvek többségéről azonban az orosz fél nem ismerte el, hogy azok egykor a hercegi gyűjtemény részét képezték, így azokat nem is adták vissza Kismartonba.

A kismartoni Esterházy-kastélykönyvtárba visszakerült könyvek egyik legnagyobb jelentősége, hogy általuk ma már rekonstruálni tudjuk Esterházy Pál nádor egykori könyvtárát, és családja több tagjának (Esterházy Miklós, László, István, László Ignác) saját possessorbejegyzéssel ellátott könyveit is kézbe vehetjük. További kötetekkel gazdagíthatjuk azt a listát, amelyet Oláh Miklós könyvtáráról tudtunk. Az autopszia alapján olyan könyveket is könyvtárába sorolhatunk, amelyekben ugyan nem szerepel neve, de jegyzetei írásképe és a könyvkötés alapján bizonyított Oláh tulajdonlása. A most ismertté vált kötetek további possessorai között találjuk a 16–17. század neves egyházi és világi személyeit, tudósokat, lelkészeket és papokat: Bánffy Kristófot, Batthyány Boldizsárt, Beythe Istvánt, Andrást és Imrét, Beke Zsigmondot, Ceglédi Szabó Pált, Simon Gerengelt, Istvánffy Miklóst, Kanizsai Pálfi Jánost, Kecskés Andrást és Jánost, a Listi család több tagját, Mossóczy Zakariást, Náprágyi Demetert, Oláh Miklóst, Peregi Albertet, Prágai Andrást, Szenci Molnár Albertet, és Zsámboky Jánost.

Kismarton a korai újkorban a Magyar Királyságban, ma pedig Ausztriában található – ennek ellenére a visszatért közel ezer kötetet természeten továbbra is magyarországi művelődéstörténet részének tekinthetjük. Az osztrák-orosz szerződés értelmében a könyveket digitalizálják, egyelőre azonban csak abban a két moszkvai könyvtárban lesznek az adatok elérhetőek, ahol a könyveket korábban őrizték. Továbbá az 2013-2015-ös osztrák-orosz kulturális évadok részeként kiállításokat rendeznek Oroszországban a fraknói vár kincstárának és az Esterházy Magánalapítványnak a legbecsesebb tárgyaiból Esterházy herceg kincsestára a moszkvai Kreml múzeumban címmel.  (Zvara Edina)


Az említett katalógus: Knyigi iz szobranyia knyazej Esztergazi v moszkovszkih bibliotekah – Bücher aus der Sammlung der Fürsten Esterházy in Moskauer Bibliotheken, ed. Karina A. Dmitrijeva, Nikolaj N. Subkov et alii (Moszkva: Rudomino, 2007)

További információk itt és itt.

A Szultán ajándéka: négy corvina a Szeráj könyvtárából

Kiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban április 28.‒május 6.

Az április 23-án 16 órakor nyíló kiállítás apropója a XXI. Nemzetközi Könyvfesztivál, amelynek díszvendége Törökország. A négy corvina 1869-ben Abdul Aziz szultán ajándékaként került vissza Magyarországra, amelyet további kötetek követtek. Az alkalmat erre a nagylelkű adományozásra, pontosabban visszaszolgáltatásra Ferenc József császár isztambuli látogatása szolgáltatta, aki a Szuezi-csatorna megnyitása miatt érkezett az oszmán fővárosba. A kiállításra kerülő négy corvina közül három eredeti bársonykötésben maradt ránk, amelyek a Mátyás által alapított budai könyvfestő és másolóműhely magas szintű munkáját dicsérik.

A corvinák mellett török kéziratok, illetve az 1360 körül az Anjou királyi udvar megrendelésére készült kódex, az Isztambuli antifonálé másolata is megtekinthető, amelynek eredetijét a Topkapi Szerájban őrzik.

További részletes információ: www.oszk.hu, illetve facebook/nemzetikonyvtar.

 

A budai vár adatbázisa

A Budapesti Történeti Múzeum és a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont közös adatbázisa mindkét intézmény honlapjáról elérhető

A digitális összefoglaló mű  a legújabb régészeti, történeti, helytörténeti kutatások fényében tárja a Várnegyed múltját a magyar és külföldi nagyközönség elé. A Főoldalról öt alpontba navigálhatunk. Az első, Térkép menüpontban a Várnegyed jelenlegi topográfiáját tekinthetjük át. A második, Helytörténet címmel ellátott egységben Buda természeti adottságairól, történetéről olvashatunk összefoglalásokat, egy-egy fontosabb részletről pedig, odaklikkelve, újabb felnyíló ablakban láthatunk bővebb ismertetést. A török kori Buda (1541-1686) fejezet különösen adatgazdag; Buda elfoglalása, a keresztény ostromok leírása mellett a törökkori mindennapokkal is megismertet:  hogyan alakították át a korábbi épületeket saját céljaikra a hódítók, miként erősítették meg a várat, milyen társadalmi-vallási összetétele volt a lakosságnak – az írott források mellett elsősorban a régészeti feltárások eredményei adnak számot minderről. A Műemlékek menüpontra kattintva a középkori erődítésekről és a budai várpalota részletes történetéről olvashatunk. Az Utcák, terek, épületek cím alatt kedvükre böngészhetnek a helytörténészek és az ódon épületekért lelkesedő olvasók, hiszen a Várnegyed minden szegletének - terének, utcájának, szobrának, templomának, lakóházának, valaha volt kolostorának - története feltárul az olvasó előtt. Végül, miután virtuálisan keresztül-kasul bejártuk a világörökség részét is képező történelmi, építészeti örökségünket, a Galéria menüpontban újra megtekinthetjük az adatbázis képanyagát. A munkában résztvevő szakemberek listáját az Impresszum jeleníti meg.

Az adatbázis itt érhető el.

Kép forrása.

 

Oldalak