Rebakucs konferencia: "Jelentem versben mesémet"

Konferencia Szekszárdon, 2014. május 21-24-én

"Jelentem versben mesémet" - Fikció és rejtett értelem a régi magyar irodalomban címmel Szekszárdon rendez konferenciát az MTA BTK Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya az egyetemek régi magyar irodalomtörténeti tanszékeivel közösen, a REFO 500 projekt keretében. Az 1970 óta tartó konferenciasorozat legújabb rendezvényének főbb témakörei: allegória, attribúciós kérdések, metafora, példázatok, rejtélyek, történelmi szerepjátszás. 

Részletes program: itt.

A konferencia felhívása: itt.

 

Szentgotthárd – Vasvár 1664: Háború és béke Zrínyi Miklós korában

Nemzetközi konferencia a szentgotthárdi csata és a vasvári béke 350. évfordulója alkalmából 2014. május 15-17-én

Szentgotthárd és Vasvár városok önkormányzatai, a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum nemzetközi konferenciát rendeznek a szentgotthárdi csata és a vasvári béke 350. évfordulója alkalmából.

A rendezvény fővédnöke: Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter

A konferencia részletes programja az alábbiakban olvasható:

2014. május 15. (csütörtök)

19.00: Mogersdorf megtekintése – vacsora


2014. május 16. (péntek) Hotel Lipa (Szentgotthárd, Gárdonyi G. u. 1.)

9.00: Megnyitó

  • Fodor Pál (MTA BTK): Az Oszmán Birodalom a 17. században
  • Jean Bérenger (Université de Paris-Sorbonne): I. Lipót oszmán politikája
  • Czigány István (HM Hadtörténeti Intézet): A magyarországi katonaság az 1663–1664. évi háborúban
  • Özgür Kolçak (University of Istanbul): Az oszmán hadsereg Magyarországon 1664-ben: a sereg összetétele, az oszmán haderő harcászata és hadászata Zrínyi-Újvárnál és Szentgotthárdnál

Szünet

11.00:

  • Kelenik József (HM Hadtörténeti Múzeum): Harc a folyónál – a szentgotthárdi csata és Zrínyi-Újvár védelme 1664-ben
  • Négyesi Lajos (Nemzeti Közszolgálati Egyetem): A csatatérkutatás újabb eredményei (Szentgotthárd. Zrínyi-Újvár)
  • Nagy Levente (ELTE): Montecuccoli és a magyarok
  • Hausner Gábor (HM Hadtörténeti Intézet): Változó Zrínyi-képeink

12.30: Ebédszünet

14.00:

  • Jean Garapon (Université de Nantes): Coligni-Saligny gróf visszaemlékezései
  • Pascal Arnoux (Université Panthéon-Sorbonne): A halálhír közlése a csata után, francia nemesi környezetben
  • Harai Dénes (Université Panthéon-Sorbonne): A szentgotthárdi ütközet Charles Le Maistre útleírásában
  • Tóth Ferenc (MTA BTK): Lotaringiai Károly a szentgotthárdi csatában

Szünet

16.30:

  • Yann Lignereux (Université de Nantes): Istenért és a királyért. A Carignan-ezred, a törökök és az indiánok
  • Etényi Nóra (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Ratio belli vagy ratio status? Az 1664-es magyarországi események a német sajtóban
  • Sudár Balázs (MTA BTK): A szentgotthárdi csata és a vasvári béke oszmán forrásai

 
2014. május 17. (szombat) Vasvár, Békeház (Kossuth L. u. 10.)

10.00: Köszöntő

  • Jean-Pierre Bois (Université de Nantes): A béke eszméje a 17. századi Európában
  • R. Várkonyi Ágnes (MTA): A vasvári béke jelentősége a magyar történelemben
  • Pálffy Géza (MTA BTK): A Szent Korona ismeretlen kalandja. Hol volt a magyar korona az 1663–1664. évi nagy török háború idején?
  • Tóth Hajnalka (SZTE): Oszmán–Habsburg diplomáciai lépések a béke megteremtésére (1662–1664)
  • Benczik Gyula (Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei levéltára) – Zágorhidi Czigány Balázs (Vas Megyei Kormányhivatal): Háborús pusztulás a Szentgotthárd–Vasvár közötti térségben a 16–17. században
  • Sarlai Szabolcs (Szombathely): A Rába-vidék 1683-ban az olasz hadmérnök, Marsili szemével

13.00: Ebédszünet

Kulturális program

Magazinmelléklet: 
CsatolmányMéret
PDF icon szentgotthard-vasvar-meghivo.pdf430.07 KB

A VII. Lelkiségtörténeti konferenciáról

A nők és a régi magyarországi vallásosság címmel rendezték meg a VII. Lelkiségtörténeti konferenciát 2014. április 24–26-án, Budapesten

Az MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport munkatársai által rendezett konferencián összesen harminckilenc előadás hangzott el. Az előadók azt vizsgálták, hogy milyen volt a nők szerepe az egyházi kultúrában 1800 előtt a Kárpát-medencében.

A konferencia előadásai révén számos művelődéstörténeti korszakról kaphattak képet az érdeklődők: a középkori kódexirodalomról éppúgy hangzottak el előadások, mint az 1800-as évek végének vallásos társulatairól. Az érintett témaköröket felekezeti sokszínűség is jellemezte: egyaránt esett szó Pázmány Péter vitairatainak nőalakjairól, egy evangélikus házaspár imakönyvéről, vagy éppen a protestáns erdélyi nagyasszonyok 18. századi vallásosságáról.

Az előadók közül néhányan a különböző női szerepek tükrében vizsgálták témájukat: Árva Zay Annáról anyaként, Mária Krisztina főhercegnőről feleségként esett szó. Voltak, akik műalkotásokhoz viszonyított szerepükben, azaz szerzőként, mecénásként, netán ihletőként emlékeztek meg egy-egy korszak asszonyalakjairól: ily módon hangzottak el új kutatási eredmények a 17. század nőköltőiről, Viczay Anna Terézia apácáknak szóló műfordításáról, s az Esterházy Anna Júlia felett mondott temetési beszédről is. Több előadás kapcsolódott női szentekhez: Szent Erzsébet alakja zenetörténeti, Szent Orsolyáé művészettörténeti, Szent Annáé általános művelődéstörténeti témájú előadásban kapott helyet.

Voltak, akik egy-egy konkrét mű, pályakép, forráscsoport vagy dokumentumtípus alapján tartottak előadást. Így esett szó az Árva Bethlen Kata személyéhez kapcsolható szövegkorpuszról, Pálffy Katalinnak a kassai vértanúkról szóló forrásokban fellelhető alakjáról és Zrínyi (Frangepán) Katalin imakönyvéről. Mások általánosabb témával foglalkoztak, így a női életmódvizsgálat egyes kérdéseivel és a régi magyarországi imakönyvek retorikájával is megismerkedhetett a hallgatóság.

A konferencia viszonylag tág témája számos új kutatási eredménnyel ismertette meg a jelenlévőket. A színes, izgalmas programot a szervezők dicséretesen strukturálták: példa erre a vallásos társulatok tevékenységével foglalkozó, illetve a zenetörténeti szekció. Az eszmecserét az is elősegítette, hogy több előadó rokon témával foglalkozott: több előadás is elhangzott Pongrácz Eszter imakönyvéről, s egy Lorántffy Zsuzsannáról szóló beszámolót követett egy Bornemisza Annával foglalkozó - utóbbi a két nagyasszony tevékenységét is párhuzamba állította.

A hagyományoknak megfelelően a konferencia záróaktusaként a szervezők kihirdették a VIII. Lelkiségtörténeti konferencia témáját (melyre a 2015 húsvétját követő hétvégén kerül majd sor): a következő tanácskozás az egyházi reprezentáció 1800 előtti, Kárpát-medencei megnyilvánulásairól szól majd. A jelen konferencián elhangzott előadások nyomán írt tanulmányok kötetben is megjelennek, így várhatóan 2015-ben a nagyközönség számára is hozzáférhetők lesznek.

A konferencia programja korábbi posztunkban olvasható.

Robert Evans az ELTE díszdoktora lesz

Május 9-én az ELTE díszdoktorává avatják az oxfordi kutatót

Az ELTE doctor et professor honoris causa címet adományoz a közép-európai és magyar koraújkori történelem egyik legjobb ismerőjének és legtekintélyesebb külföldi kutatójának. Robert Evans a hagyományoknak megfelelően a Pázmány-napon veszi majd át négy másik kutató társaságában a kitüntető címet.

Az Ünnepi Közgyűlés helye és időpontja:

ELTE Aula Magna (1053 Budapest, Egyetem tér 1–3. I. emelet)
2014. május 9. 10:00

A közgyűlés meghívója a programmal itt érhető el.


A rendezvény szervezőinek méltatása szerint, "Robert John Weston Evans történészprofesszor az utóbbi években az Oxfordi Egyetemen az Oriel College tanára és a modern történelem Regius Professora volt. Munkásságának középpontjában a Habsburg-birodalom 1526 és 1918 közötti története áll, a magyar történelem egyik legismertebb és legtekintélyesebb külföldi kutatója. Tanulmányaiban különös figyelmet szentel a nyelv szerepének a történelmi fejlődés során. Jelenleg elsősorban Magyarország 1740–1945 közötti történetével foglalkozik. Oxfordban jelentős magyar kört épített fel, kiterjedt támogatást adott a Nagy-Britanniába látogató magyar kutatóknak, egyetemi hallgatóknak, 1987-ben támogatta az oxfordi Magyar Társaság létrehozását és annak működését mindvégig segítette. „Az első világháború keletkezése új megközelítésben” című díszdoktori előadását „A háború, amely megszüntet minden háborút” című rendezvény részeként tartja 2014. május 8-án a BTK-n."

A magyar történettudomány sokat köszönhet Robert Evansnek, hiszen a külföldi tudományosság sok tekintetben az ő könyvei révén ismerhette meg Magyarország koraújkori történetét, másrészt az egész régiót ő ismertette meg tüzetesebben az angolul olvasó szakmai közvéleménnyel. Műveinek fontos tanulságai vannak a hazai történetírás számára is, amelyek közül az egyik legfontosabb talán a 16-17. századi Magyarországnak az utóbbi évtizedekig kevésbé hangsúlyozott, vagy egyenesen elhallgatott sokrétű beágyazottsága a Habsburg-monarchiába, illetve az egész közép-európai régióba. Kutatásai a térség társadalmi, művelődési, politikai és vallási viszonyaira egyaránt kiterjedtek, és ehhez a régió forrásnyelveit (köztük a csehet és a magyart) is elsajátította, eredményeit azonban mindig szélesebb regionális kontextusban igyekezett értelmezni és átfogó módon közreadni. Összefoglaló munkái, különösen a II. Rudolf prágai udvarának kulturális életét úttörő módon bemutató munkája (Rudolf II and His World: A Study in Intellectual History, 1576-1612, 1973) révén a nyugat-európai és angol eszmetörténeti kutatások számára is új irányokat jelölt ki. Kutatásai során mindig kihangsúlyozta Közép-Európának az Európa egészére kifejtett hatását és kiemelkedő fontosságát az összeurópai eszme- és művelődéstörténeti jelenségek szempontjából. Ebben a törekvésében tanítványai, köztük több neves kutató történész (Howard Hotson, Greame Murdock) is követték. 

Robert Evans az utóbbi időben már a koraújkor utáni időszak történelmével is foglalkozik, vagyis kutatásai lefedik immár az általa inkább csak poszt-középkorinak (postmedieval) nevezett időszak egészét. Ezen kívül érdeklődési köréhez tartozik Wales története és a helytörténet is. A Habsburg monarchia történetéről szóló monográfiájának lefordítása (The Making of the Habsburg Monarchy, 1550-1700 : an Interpretation, 1979) mai napig adóssága a magyar történettudománynak, rövidebb írásai közül is sajnálatosan kevés olvasható magyar fordításban. Az Obeliscus folyóirat egy későbbi számában ezt a hiányt igyekszik majd szerény mértékben pótolni egy fontosabb cikkének magyar nyelvű közreadásával. Addig is olvasóink figyelmébe ajánljuk Deák Ágnesnek Robert Evans-szel készített korábbi interjúit (Aetas, 1993/4, 2006/4), valamint Szijártó Istvánnak Robert Evans legfrissebb összegző kötetét (Austria, Hungary, and the Habsburgs: Central Europe c.1683–1867. Oxford, 2006) is tárgyaló kétrészes recenzióját (1, 2). 

Az Obeliscus szerkesztősége ezúton is gratulál Robert Evans-nek és kíván további eredményes munkát!

OSZK–ELTE Információtörténeti szeminárium 1.

Információtörténeti szeminárium és vita 2014. május 9-én az OSZK-ban az ELTE BTK doktoranduszai és hallgatói részvételével

Az Országos Széchényi Könyvtár és az ELTE BTK Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke információtörténeti vitanapot tart 2014. május 9-én, pénteken  doktoranduszok, hallgatók és kutatók részvételével. 

A tanulmányi napot az Országos Széchényi Könyvtár az ELTE Reneszánsz tanulmányok mesterképzési szakjával, ill. Európai és magyar reneszánsz doktori programjával közösen rendezi meg, s a felsőoktatási tehetséggondozó program támogatja.
A Könyvtár minden érdeklődőt szívesen lát. A tanulmányi nap helyszíne a Könyvtár 516. terme.


Program:

10:00:
Az Országos Széchényi Könyvtár megbízott főigazgatójának megnyitó szavai
KÁLDOS János: A kutatószeminárium elé

10:15–10:45: Nyitóelőadás
HORVÁTH Iván: És Nyugaton? (Vendégszöveg és olvasóközönség)

10:45–11:30: Kritikai kiadás 1. - A Pannóniai ének OSZK számára készülő hálózati kritikai kiadása
TUBAY Tiziano: A honfoglalás leírása a Pannónia énekben és a történetírók munkáiban
BALÁZS Debóra: A Pannóniai ének filológiai és textológiai szempontú értelmezése
MARÓTHY Szilvia: Az elektronikus kritikai kiadás

Vita

Ebédszünet

13:00–13:45: Kritikai kiadás 2. - A De hogy nem látsz dolgodhoz (1540 k.) OSZK számára készülő hálózati kritikai kiadása
RENNER Ildikó: A kézirat betűhű átirata és a kritikai szöveg
BÓDAI Regina: A De hogy nem látsz dolgodhoz kezdetű vers metrikai vizsgálata
BARTÓK Zsófia Ágnes: A De sancto Ladislao OSZK számára készülő hálózati kritikai kiadása

Vita

Kávészünet

14:15–15:00: Szövegcsoportok
SIMON Zsolt: „Bűnes vagyok […] régi nagy sok bálványimádásomban” – 1540 előtti magyar nyelvű ráolvasások
MARÓTHY Szilvia: Nekünk Szabács kell – Korai verses nyelvemlékeink tagolási rendszerei
BOGNÁR Péter: Pesti Gábor verselése

Vita

 

Helyzetjelentés a magyar művelődéstörténet-írásról

Tudományos ülés az MTA Székházban május 8-án

A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya

MÉRFÖLDKÖVEK A MAGYAR MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET-ÍRÁSBAN

címmel tudományos ülést tart 2014. május 8-án, 9.40-től.

Az ülés helyszíne az Akadémia székházának Felolvasóterme (1051 Budapest, Széchenyi István tér 9., I. emelet).

A részletes program itt olvasható.

Forrás

 

Békés Enikő könyvének bemutatója Galeotto Marzioról

A Balassi Kiadó könyvbemutatója a Petõfi Irodalmi Múzeumban 2014. május 7. szerdán 17 órakor

A BALASSI KIADÓ ÉS A PETÕFI IRODALMI MÚZEUM tisztelettel meghívja 2014. május 7. szerdán 17 órakor a Petõfi Irodalmi Múzeum Lotz-termében (1053 Budapest, Károlyi utca 16.) tartandó könyvbemutatóra:

Békés Enikő: Asztrológia, orvoslás és fiziognómia Galeotto Marzio műveiben (Budapest: Balassi kiadó, 2014) (Humanizmus és Reformáció sorozat, 35)

A könyvet bemutatja:
LÁNG BENEDEK
tudománytörténész (BME Filozófia és Tudománytörténet Tanszék)

MIKÓ ÁRPÁD
művészettörténész (MTA BTK Művészettörténeti Intézet)

A rendezők minden érdeklõdõt szeretettel várnak!
A könyv a helyszínen kedvezményesen megvásárolható

Link 

 

Magazinmelléklet: 
CsatolmányMéret
PDF icon galeotto_meghivo.pdf439.04 KB

A barokk élesztése: kutatások, gyűjtemények, kulturális örökség

A Budapesti Könyvszemle estje május 6-án

A barokk élesztése - Kutatások, gyűjtemények, kulturális örökség: A BUKSZ – Budapesti Könyvszemle estje

Jávor Annával, Kiss Erikával, Serfőző Szabolccsal és Szilágyi Andrással Széphelyi F. György beszélget

Mindenkit szeretettel várunk 2014. május 6-án 19 órakor a Nyitott Műhelybe.

1123 Budapest, Ráth György utca 4.

A beszélgetéshez kiindulópontként, gondolatébresztőként a szervezők Galavics Géza írását ajánláják.

A meghívó nyomtatható változata.

 

Konferencia a konstanzi zsinatról - felhívás

A Debreceni Egyetem 2014. november 5-7-én konferenciát rendez a konstanzi zsinat 600. évfordulója alkalmából

A Debreceni Egyetem konferencia-felhívása az alábbiakban olvasható. Jelentkezési határidő: május 10.

Tisztelt Kollégák, Kolléganők!

Ahogyan korábban már több mindenkinek jeleztem, a konstanzi zsinat 600. évfordulója alkalmából tudományos konferenciát szeretnénk szervezni a Debreceni Egyetemen. Immár biztossá vált, a rendezvényhez szükséges anyagi forrásokat sikerült előteremteni, így ennek tudatában jelzem, hogy a konferenciát 2014. november 5-6-7. napokon rendezzük. Szállást, ellátást természetesen minden résztvevőnek biztosítunk.

A konferencia a szorosabb értelemben vett zsinat kérdésén túl széles körképet szeretne vázolni a korabeli Európáról, ezért nagyobb tematikus blokkokban gondolkodva a következő témaköröket tervezzük:

1. A zsinat előtörténete.

2. A konstanzi zsinat főbb témái (egyházreform, eretnek-kérdés, konciliarizmus, egyházi unió)

3. A zsinat, mint a középkori keresztény Európa első általános békekonferenciája; diplomáciai kapcsolatok a 15. század első évtizedeiben.

4. Magyarország a konstanzi zsinat korában.

5. Fejedelmi, egyházi reprezentáció, udvari kultúra a konstanzi zsinaton és a korabeli Európában.

6. Európa gazdasága a 15. század elején.

7. Európa népességi viszonyai a 15. század elején (demográfia, társadalom, migráció).

8. Európa környezettörténete a 15. század első évtizedeiben.

9. Hadművészet, haditechnika, hadszervezet a konstanzi zsinat korában.

A konferencia előadásait gyűjteményes kötetben tervezzük megjelentetni magyar és idegen nyelven (eldöntendő kérdés, hogy angol vagy német nyelven). Tekintettel arra, hogy a kötetek finanszírozására igénybe vehető forrás jelentős része pályázatból származik, a szoros elszámolás miatt mindenkit arra szeretnénk kérni, hogy a konferenciára már legyen készen előadásának publikálható verziója is, vagy legkésőbb 2014. november végéig juttassa majd el címünkre. Ugyanakkor – némi kedvet csinálván e szigorúnak tűnő feltétel betartásához – a konferencia költségvetésébe a kötetekhez kapcsolódóan beterveztünk szerzői honoráriumot is.

Kérünk mindenkit, aki kedvet érez ehhez a novemberi konferenciához, debreceni kiruccanáshoz, május 10-ig legyen kedves jelezni (a téma, valamint az előadás címének megjelölésével) a posan.laszlo@arts.unideb.hu, vagy a barany.attila@arts.unideb.hu címeken. Egyúttal arra is szeretnénk kérni mindenkit, hogy erről a rendezvényről másokat is tájékoztasson.

Köszönettel, és a novemberi találkozó reményében üdvözlettel:

Pósán László egy. docens

Bárány Attila

Kovács Eszter előadása Montesquieu-ről

2014. április 29-én az MTA Irodalomtudományi Intézetében

Kovács Eszter (SZTE BTK) tart előadást A törvények szelleméről. (Ön)védelmi hálók Montesquieu körül címmel

 

Helyszín: MTA BTK irodalomtudományi Intézet Ménesi út 11–13, I. emelet, Tanácsterem

Időpont: 2014. április 29 (kedd), 16 óra

Forrás az előadás összefolgalójával: itt

Oldalak