Szilágyi András előadása magyar prímás-érsekek allegorikus portréiról

Felolvasóülés 2014. május 29-én 17 órakor a PPKE BTK budapesti épületében

Szilágyi András, az Iparművészeti Múzeum nyugalmazott tudományos főmunkatársa tart előadást Budapesten, a Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport májusi felolvasóülésének keretében Magyar prímás-érsekek XVIII. századi allegorikus portréi a Pannonhalmi Képtár gyűjteményében címmel.

Időpont: 2014. május 29. (csütörtök), 17.00 óra

Helyszín: PPKE BTK, Budapest, VIII. kerület, Mikszáth Kálmán tér 1.

Meghívó: itt.

A kép forrása: itt.

 

A Hódoltságon kívüli "Hódoltság"

Sz. Simon Éva a 16. századi, délnyugat-dunántúli oszmán terjeszkedésről szóló könyvét 2014. május 30-án mutatják be

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára 2014. május 30-án 11 órára várja a könyv iránt érdeklődőket a Lovagterembe ( Budapest, I. ker., Bécsi kapu tér 2-4.).

 

Köszöntőt mond Mikó Zsuzsanna főigazgató. A kötetet Hegyi Klára professzor emeritus (MTA BTK TTI) ismerteti.

Részletek itt.

Kép forrása.

 

Keresztény-török vallási és kulturális találkozások a határmezsgyén

Nemzetközi workshop a Közép-Európai Egyetemen 2014. május 23-24-én

A kétnapos nemzetközi workshop "The Christian Turks" Religious and Cultural Encounters in the Ottoman-Habsburg Contact Zone címmel két vallás, két kultúra vallási, politikai és számtalan egyéb kapcsolódási pontját veszi számba az Oszmán és a Habsburg Birodalom határmezsgyéjén, egy nagyobb, hasonló témájú kutatói program részeként (Encounters with the Orient in Early Modern European Scholarship, Warburg Institute). 

A workshop részletes programja.

A részvétel korlátozott, előzetes meghívást ígényel, de a szervezők szándéka szerint a wokshop online streaming segítségével követhető lesz vagy utólag megnézhető a CEU honlapján.

Kép forrása.

 

Stephen Greenblatt előadása a CEU-n

Lucretius and the Toleration of Intolerable Ideas: 2014. május 23., péntek, 17:30, CEU Auditorium

A világszerte ismert reneszánsz-kutató, Stephen Greenblatt (Harvard) angol nyelvű nyilvános előadást tart Lucretius and the Toleration of Intolerable Ideas címmel.

A hazánkban leginkább Shakespeare és a reneszánsz önreprezentáció-énformálás (self-fashioning) jelenségének úttörő kutatójaként ismert Greenblatt, akinek nevéhez az újhistorizmus is kötődik, mostani előadásában azt vizsgálja, hogy a reneszánsz olvasók és tudósok hogyan viszonyultak Lucretius epikureus tankölteményéhez, és annak a kereszténységgel nem összeegyeztethető állításaihoz.

Előadásának rezüméje:
How do we ever take in concepts that are initially alien or offensive to us? This talk will be about why and how Lucretius’ great poem, many of whose central ideas were utterly repugnant to the Christian culture of the fifteenth and sixteenth century Europe, made it through the period’s tight web of censorship and violent repression. The Renaissance was not a tolerant age; it was the heir to the conviction that dangerous beliefs, like poisoned bread, should not be allowed to circulate. But it  was also an age in love with beauty, and that love, as Greenblatt will show, turns out to have played a crucial role.

Helyszín: CEU Auditorium, Budapest, Nádor u. 9

Forrás

Greenblatt munkásságának rövid összefoglalója a meghívón olvasható.


 

Lucretius and the Toleration of Intolerable Ideas
Lucretius and the Toleration of Intolerable Ideas

Lázadás, erőszak, emlékezet: konferencia a parasztfelkelésekről

Nemzetközi konferencia a Dózsa-féle parasztháború 500. évfordulóján május 22-23-án

Revolt, Violence and memory: Peasant Uprisings in Late Medieval and Early Modern Europe címmel tart nemzetközi konferenciát az MTA BTK TTI és a REFO500, 2014. május 22-én és 23-án a Történettudományi Intézet Tanácstermében (Bp. 1014 Úri u. 53.). Az előadások a parasztfelkelések társadalmi, politikai, vallási összetevőit, a Dózsa-féle felkelés emlékezetét és historiográfiáját vizsgálják.

Részletes program.

Kép forrása.

 

 

 

 

Lendületes lett munkatársunk, Kiss Farkas Gábor!

Gratulálunk a Lendület program 2014. évi pályázata bölcsész nyerteseinek, Bárány Attila Pálnak és kollégánknak, Kiss Farkas Gábornak!

Az MTA 2014. május 16-án hirdette ki kiválósági programja, a Lendület ez évi nyerteseit. A 18 projekt között két bölcsészprogram is található, a középkoros Bárány Attila Pálé és szerkesztőnké, Kiss Farkas Gáboré.

Kiss Farkas Gábor (a Ludwig-Boltzmann-Institut für Neulateinische Studien, Universität Innsbruck tudományos munkatársa és az ELTE BTK Régi Magyar Irodalom Tanszék adjunktusa) kutatási programjának címe: Intellectual networks in history: new insights and tools from the old republic of letters.

Fő célkitűzése egy olyan kutatóközpont létrehozatala, ahol munkatársaival a koraújkori Európa egészében jelentős hatású magyarországi humanisták európai kapcsolatrendszerét vizsgálják. A De Gruyter kiadó által közzétett „Verfasserlexikon” kelet-közép európai folytatásaként a magyarországi humanisták 1420 és 1620 közötti szerzői lexikonát kívánják elkészíteni. A mintegy 400 biográfia feldolgozása által nyert adatokat társadalom-, nevelés- és eszmetörténeti szempontból is értékesek. Általuk válasz kapható olyan kérdésekre is, hogy egyes időszakokban milyen eltérő funkciói voltak a koraújkori tudós migrációnak, és volt-e akkoriban Magyarországon „brain drain” vagy „brain gain”. Ezen felül egyéni projektek keretében több fontos, eddig kiadatlan szöveg közzététele várható (Zsámboky János levelezésének új kiadása, Apáczai Csere János Philosophia naturalisa, A magyarországi koraújkori közhelygyűjtemények repertóriuma, Enyedi György prédikációi).

Gábor sikerének örülünk és gratulálunk.

További információk itt.

 

 

Értekezés Pázmány Péter esztergomi érseki kinevezéséről

Az MTA Doktori Tanácsa 2014. május 28-án 10 órától tartja Tusor Péter nagydoktori értekezésének nyilvános vitáját

A nagydoktori értekezés címe:
Egy "epizód" Magyarország és a római Szentszék kapcsolataiból: Pázmány Péter esztergomi érseki kinevezése (mikropolitikai tanulmány)

Helyszín: MTA Székház Felolvasóterem (1051 Budapest V. kerület, Széchenyi István tér 9.)

Az értekezés opponensei:

 - Erdő Péter, az MTA rendes tagja

 - Péter Katalin, a történettudomány doktora

 - Török József, PhD

 Az értekezés megtekinthető az MTA Könyvtárában (Budapest, V. kerület, Arany János u. 1), valamint az MTA honlapján. A nyilvános vitán minden jelenlévő részt vehet és írásban is előzetesen észrevételt tehet.

 

Sir Anthony otthon marad

Van Dyck egyik legjelentősebb önarcképe Britanniában marad

Ahogyan arról korábban az Obeliscus is beszámolt, a londoni National Portrait Gallery és az Art Fund kezdeményezésére nagyszabású gyűjtőkampány indult, melynek az volt a célja, hogy Van Dyck egyetlen Angliában készült és mind a mai napig angol magántulajdonban maradt önarcképe közgyűjteménybe kerülhessen. A képre ugyanis tulajdonosa kiviteli engedélyt kért azután, hogy tengerentúli vevő akadt a kiemelkedő jelentőségű műre. A brit törvények értelmében ilyen esetben a jelentős, történelmi értékkel bíró tárgy átmenetileg zárlat alá kerül, melynek időszakában bármely közgyűjteménynek lehetősége van a bejelentett vételáron megvásárolni az alkotást. A Van Dyck-önarckép esetében ez 12,5 millió fontot jelentett.

Március végén azonban a tulajdonos bejelentette, hogy visszavonja az export-kérelmet és a művet 10 millió fontért vételre ajánlja a National Portrait Gallery-nek. Ezt a még mindig igen jelentős összeget a hírek szerint sikerült összegyűjteni. Ahogyan az várható volt, az eladási ajánlat hatására megnyíltak olyan "csapok" is, melyek révén lehetővé vált a siker: május elsején jelentette be a National Portarit Gallery igazgatósága, hogy a gyűjtés eredményes volt. Az egyik legjelentősebb hozzájárulást a Heritage Lottery Fund - a Szerencsejáték Rt. brit megfelelője- biztosította: 6,343,500 fontot, azaz a vételár kétharmadát. A vételár további részét közel 10,000 magánadomány fedezte, 1-től 20,000 fontig terjedő tételekkel. A gyűjtést szervező Art Fund igazgatójának elmondása szerint az elmúlt 100 esztendő egyik legsikeresebb műtrágymentő akciója volt a Van Dyck-arckép megvásárlása.

A múzeummal együtt az egész brit kulturális élet óriási eredményként könyvelheti el, hogy az 1640-41 folyamán készült, eredeti keretében fennmaradt Van Dyck-arckép továbbra is Angilában marad. Augusztus 31-én mutatják be a képet a nagyközönségnek a londoni Nemzeti Portré Galériában. Ezt követően restaurálási, állagmegóvási munkákat végeznek a múzeum munkatársai, majd 2015 januárjától hároméves országos turnéra indul a festmény: hat közgyűjteményben állítják ki be Nagy Britannia-szerte, ezzel is megköszönve a lelkes adományokat.

A brit műtárgyvédelmi törvény működőképességének újabb jó példáját láttuk: a szakemberek által kiemelkedő jelentőségűnek tartott művek minden fél számára előnyös módon kerülhetnek közgyűjteménybe, és ezáltal mindenki számára hozzáférhetővé.

A gyűjtésről és a képről bővebben itt.

 

A hatalom pillérei: értekezés az erdélyi elitről

Az MTA Doktori Tanácsa 2014. május 26-án 14 órától tartja Horn Ildikó MTA doktora címre benyújtott tudományos értekezésének nyilvános vitáját

A nagydoktori disszertáció címe: A hatalom pillérei. A politikai elit az Erdélyi Fejedelemség megszilárdulásának korszakában (1556-1588)

Helyszín: MTA Székház Nagyterme (Budapest, V. kerület, Széchenyi István tér 9. )


Az értekezés opponensei:

Kovács András, az MTA külső tagja
Péter Katalin, a történelemtudomány doktora
Oborni Teréz, a történelemtudomány kandidátusa

Az értekezés megtekinthető az MTA Könyvtárában (Bp. V.,  Arany János . u. 1.), valamint itt.

Az értekezés tézisei, a bírálatok és az azokra adott válasz itt olvashatók.
A nyilvános vitában minden jelenlévő részt vehet és írásban előzetesen is észrevételt tehet.
Kép forrása.



400 év után tértek vissza a műtárgyak Augsburgba

A korai újkorban fejlett gazdasággal, kiváló kereskedelmi kapcsolatokkal és magas színvonalú kézművesiparral rendelkező város mutatkozik meg a reprezentatív kiállításon

A Philipp Hainhofer (1578-1647) augsburgi művészeti ágenssel kapcsolatos projektről már egy korábbi bejegyzésben tájékozódhattak olvasóink. A hír újabb felelevenítésének apropóját az adja, hogy 2014. március 28-án nyílt meg az a kiállítás Augsburgban, amely Hainhofer személyét és művét, a pommerni Kunstschrankot állítja középpontba, Csodavilág: A pommerni művészeti szekrény címmel. A kiállítás érdekes személyes vonatkozása, hogy a Maximilian Museum épületének egy része egykor Hainhofer szülőháza volt. A földszinten Hainhofer életének, művészeti ügynöki és diplomata tevékenységét dokumentálják, míg az emeleti díszteremben a 2. világháborúban elpusztult szekrényváz szerencsésen megmaradt tartalmát, a most frissen restaurált mintegy 250 kis méretű tárgyat mutatják be: tudományos és orvosi műszereket, borotválkozó készletet, asztali ezüstöt, íróeszközöket, üveg- és fémgömböket, mini szőlőprést, sakkot, kártyát, dámát.

A Kunstschrank az augsburgi kézművesipar egyik csúcsterméke volt, amely 1617-re készült el II. Philipp pommern-stettini herceg számára. Az ébenfából faragott, elefántcsonttal és ezüsttel berakott luxustárolót nem a mindennapokban használták, hanem reprezentációs célokat szolgált. A pommern-stettini hercegi ház kihalásával a Hohenzollern családhoz került a szekrény, akik a berlini városi palotájuk Kunstkammerjében tárolták. S bár maga a szekrény megsemmisült, egy 1934-es archív filmfelvétel megőrizte a kinézetét, felépítését, működését.

A kiállítás központi helyén az az Anton Mozart festmény látható 1615-ből (ma: Staatliche Museen zu Berlin), amelyen a szekrény átadásának pillanatát örökítette meg a festő, rajta mind a 41 művésszel, akik az elkészítésében részt vettek. A kiállított darabok között más augsburgi eredetű Kunstkammer bútorok és például Hainhofer csodálatosan kifestett emlékkönyve is megtalálható, utóbbit egy magánszemély kölcsönözte a múzeumnak.

A 17. század elején gazdasági és kulturális virágkorát élő gazdag kereskedőváros Augsburg rendkívül büszke arra, hogy 400 év után ismét az előállítási helyén mutatják be ezeket a különleges tárgyakat. A kiállítást egy gazdagon illusztrált 560 oldalon katalógus kíséri, a következő szakemberek tanulmányaival: Christine Cornet, Sandra Diefenthaler, Christoph Emmendörffer, Guido Hinterkeuser, Ludwig Kallweit, Barbara Mundt, Annette Schommers, Lorenz Seelig, Gerhard Seibold, Michael Wenzel.

A kiállítás június 29-ig tart nyitva.

További információ itt.

 

Oldalak