A Divided Hungary in Europe I.

Új angol nyelvű tanulmánykötet a koraújkori Magyar Királyságról és Erdélyről

Buda elfoglalásától a karlócai békéig tartó korszakban kíséri figyelemmel Magyarország történetét az A Divided Hungary in Europe című, 2014-ben megjelent angol nyelvű tanulmánykötet. E könyv nemcsak azért tarthat igényt a külföldi olvasók figyelmére, mert angol nyelven íródott: a tervezett sorozat tematikájának legfőbb jellegzetessége ugyanis az, hogy a magyarországi eseményeket egy egész Európára kiterjedő, vallási és kulturális kapcsolatok által meghatározott kontextusban vizsgálja. A sorozat első kötetében közölt tanulmányok ennek a koncepciónak a keretében a külföldi tanulmányutakkal, egyetemjárásokkal, a vallási és intellektuális kapcsolatrendszerek központi személyiségeivel és hordozóival foglalkoznak.

A kötet első részében olvasható írások a korabeli egyetemjárások sajátosságait igyekeznek számba venni. Almási Gábor a kelet-közép-európai peregrinációkat hasonlítja össze: a sziléziai, az osztrák és a cseh területekről, a Baltikum államaiból, valamint Magyarországról és Horvátországról külföldre irányuló tanulmányutakat vizsgálja a célegyetemek, valamint a peregrinációkban részt vevők számát figyelembe véve. Ezt az általános jellegű, bevezető tanulmányt követően az erdélyi viszonyok bemutatása kerül a középpontba. Horn Ildikó az erdélyi elit tanulmányútjait elemzi, két periódusra bontva kutatásának eredményeit: az 1566 és 1599, valamint 1613 és 1690 közötti időszakokat különbözteti meg. Fontos megállapítása, hogy az első korszak tanulmányútjai nem korlátozódtak az országhatárokon belüli területekre, hanem a magyarországi kollégiumok, valamint a cseh, lengyel és bécsi intézmények mellett a padovai, a wittenbergi és a heidelbergi egyetemek is a lehetséges célpontok közé tartoztak (ezt mutatja, hogy az 1566 és 1599 közötti években mind az öt erdélyi kancellár látogatott külföldi egyetemet). A második korszakban aztán szűkülni kezdenek az elit oktatási lehetőségei, a külföldi tanulmányutak egyre ritkábban valósulnak meg. Keserű Gizella szintén egy körülhatárolt csoportra szűkíti kutatását: az erdélyi unitáriusok egyetemjárásait tanulmányozza. Röviden ismerteti az erdélyi és a lengyelországi antitrinitárius közösségek legfőbb különbségeit, majd a padovai és a leideni egyetemek jelentőségére hívja fel a figyelmet. A 16. század második felében a padovai egyetem nagy népszerűségnek örvendett, ami azonban a 17. század elejére megtört, és részben ennek köszönhetően Leiden, illetve egyéb, német nyelvterületen lévő egyetemek vették át a helyét. Bozzay Réka azt a fordulópontot emeli ki tanulmányában, mikor a harmincéves háború csapásainak hatására a heidelbergi és általában a német egyetemek mellett felértékelődik a holland és angliai egyetemek jelentősége a magyarországi és erdélyi reformátusok körében.  A tanulmány főbb részei (ahogy Keserű Gizella írásában is) az egyetemeken oktatott diszciplínákat elemzik. Szabó Péter András szintén az egyetemjárásokat kutatja, eltérően az eddigi példáktól, az Északkelet-Magyarországból (alapvetően tehát evangélikus és nem református közösségekből) Königsbergbe irányuló peregrinációkról számol be.

A kötet második része olyan személyiségekkel és vallási közösségekkel foglalkozik, melyek az egyetemek és külföldi tanulmányutak mellett meghatározó mértékben járultak hozzá az európai intellektuális-vallási hálózatba való bekapcsolódáshoz. P. Vásárhelyi Judit tanulmánya Szenci Molnár Albert személyében rögtön egy ilyen polihisztort állít a középpontba, akinek fordításait és publikációit ez alkalommal meglehetősen hosszú európai peregrinációjának, a református értelmiségi elittel kialakított kapcsolatrendszerének figyelembevételével értelmezi. Egészen más területet tanulmányoz Gömöri György: a 16. század során (többek között Paracelsus és Georgius Agricola látogatásainak köszönhetően) európai távlatú érdeklődésre  szert tett felső-magyarországi bányavárosok helyzetét, külön kitérve a Royal Society tagjának, Henry Oldenburgnak a bányák iránt tanúsított érdeklődésére.

A következő három tanulmány főszereplői mindannyian a  jezsuita rend tagjai. Kiss Farkas Gábor a polihisztor Athanasius Kircher munkásságán keresztül ad átfogó képet a Róma és Magyarország közti vallási és kulturális kapcsolatokról. Paul Shore tanulmánya szintén a jezsuitákkal foglalkozik, méghozzá a Julianus útjáról szóló Riccardus-jelentés újrafelfedezésével (melynek Shore historiográfiai jelentőséget tulajdonít) és ezzel kapcsolatban Martinus Cseles szerepével. Sz. Kristóf Ildikó a nagyszombati jezsuita egyetem almanachjait tanulmányozza, különös tekintettel Szentiványi Márton geográfiai-etnográfiai írásaira, melyek az Európán kívüli világról számolnak be. A tanulmány abból a szempontból tartja jelentősnek az almanachokban megjelent írásokat, hogy azokban keveredik a tudományos ismeretterjesztés a populáris igényeket kielégítő szórakoztatással (jól mutatják ezt az antropológiai elemzések csodás lényekről, torzszülöttekről szóló népszerű beszámolói). A kötetben megjelent két utolsó munka közül Monok Istváné Magyarország helyzetét az európai könyvkiadás tekintetében mutatja be, Király Péter pedig a külföldi zeneszerzőknek a 16. és 17. századi magyarországi zenére gyakorolt hatásáról ír, felhívva a figyelmet, hogy olyan területet vizsgál, ami a rendelkezésre álló források tekintetében még további kutatásokat igényel.

A tervezett sorozat első kötetének talán a legfőbb erénye az, hogy olyan tanulmányokat tartalmaz, melyek meglehetősen sokféle szempontból közelítik meg a tárgyalt korszakban Magyarország és Európa között lévő kulturális kapcsolatrendszert. Érintik a tanulmányutak, egyetemi peregrinációk, a tudománytörténet és a zenetörténet területeit, olyan csatornákat téve ezáltal elemzésük tárgyává, melyeken keresztül a területi egységét elvesztett középkori Magyar Királyság az európai vallási, politikai és kulturális tér szerves része maradhatott.  

Sebestyén Ádám, MA hallgató, ELTE

A Divided Hungary in Europe (Exchanges, Networks and Representation, 1541–1699), Volume I. Study Tours and Intellectual-Religious Relationships (Cambridge Scholars Publishing, 2014)