A VII. Lelkiségtörténeti konferenciáról

A nők és a régi magyarországi vallásosság címmel rendezték meg a VII. Lelkiségtörténeti konferenciát 2014. április 24–26-án, Budapesten

Az MTA–PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport munkatársai által rendezett konferencián összesen harminckilenc előadás hangzott el. Az előadók azt vizsgálták, hogy milyen volt a nők szerepe az egyházi kultúrában 1800 előtt a Kárpát-medencében.

A konferencia előadásai révén számos művelődéstörténeti korszakról kaphattak képet az érdeklődők: a középkori kódexirodalomról éppúgy hangzottak el előadások, mint az 1800-as évek végének vallásos társulatairól. Az érintett témaköröket felekezeti sokszínűség is jellemezte: egyaránt esett szó Pázmány Péter vitairatainak nőalakjairól, egy evangélikus házaspár imakönyvéről, vagy éppen a protestáns erdélyi nagyasszonyok 18. századi vallásosságáról.

Az előadók közül néhányan a különböző női szerepek tükrében vizsgálták témájukat: Árva Zay Annáról anyaként, Mária Krisztina főhercegnőről feleségként esett szó. Voltak, akik műalkotásokhoz viszonyított szerepükben, azaz szerzőként, mecénásként, netán ihletőként emlékeztek meg egy-egy korszak asszonyalakjairól: ily módon hangzottak el új kutatási eredmények a 17. század nőköltőiről, Viczay Anna Terézia apácáknak szóló műfordításáról, s az Esterházy Anna Júlia felett mondott temetési beszédről is. Több előadás kapcsolódott női szentekhez: Szent Erzsébet alakja zenetörténeti, Szent Orsolyáé művészettörténeti, Szent Annáé általános művelődéstörténeti témájú előadásban kapott helyet.

Voltak, akik egy-egy konkrét mű, pályakép, forráscsoport vagy dokumentumtípus alapján tartottak előadást. Így esett szó az Árva Bethlen Kata személyéhez kapcsolható szövegkorpuszról, Pálffy Katalinnak a kassai vértanúkról szóló forrásokban fellelhető alakjáról és Zrínyi (Frangepán) Katalin imakönyvéről. Mások általánosabb témával foglalkoztak, így a női életmódvizsgálat egyes kérdéseivel és a régi magyarországi imakönyvek retorikájával is megismerkedhetett a hallgatóság.

A konferencia viszonylag tág témája számos új kutatási eredménnyel ismertette meg a jelenlévőket. A színes, izgalmas programot a szervezők dicséretesen strukturálták: példa erre a vallásos társulatok tevékenységével foglalkozó, illetve a zenetörténeti szekció. Az eszmecserét az is elősegítette, hogy több előadó rokon témával foglalkozott: több előadás is elhangzott Pongrácz Eszter imakönyvéről, s egy Lorántffy Zsuzsannáról szóló beszámolót követett egy Bornemisza Annával foglalkozó - utóbbi a két nagyasszony tevékenységét is párhuzamba állította.

A hagyományoknak megfelelően a konferencia záróaktusaként a szervezők kihirdették a VIII. Lelkiségtörténeti konferencia témáját (melyre a 2015 húsvétját követő hétvégén kerül majd sor): a következő tanácskozás az egyházi reprezentáció 1800 előtti, Kárpát-medencei megnyilvánulásairól szól majd. A jelen konferencián elhangzott előadások nyomán írt tanulmányok kötetben is megjelennek, így várhatóan 2015-ben a nagyközönség számára is hozzáférhetők lesznek.

A konferencia programja korábbi posztunkban olvasható.