Szerzetes, főpap, hazafi... múmia

Széchényi Pál kalocsai érsek földi maradványainak kutatástörténetéről és a vizsgálatok eredményeiről nyílt interaktív kiállítás Győrött

Széchényi Pál (1645-1710) pálos szerzetesként kezdte egyházi pályafutását. Pécsi, majd veszprémi püspök, 1696-tól kalocsai érsek. 1704-ben a bécsi udvar megbízásából  béketárgyalásokat folytatott II. Rákóczi Ferenc kurucaival, melyek eredmény nélkül értek véget. Ezzel párhuzamosan a főpap püspöki székhelyét, Veszprémet Heister császári tábornok zsoldosai feldúlták, a középkori székesegyházat felgyújtották. Az érsek panaszt nyújtott be I. Lipóthoz a pusztítás miatt. Széchényi Pál 1710-ben halt meg. Holttestét mumifikálták és végakarata szerint Sopronbánfalván helyezték örök nyugalomra. Innen 1811-ben szállították át földi maradványait Nagycenkre, a családi kriptába. A kiállítást megelőző interdiszciplináris vizsgálat eredményei rácáfolnak arra a legendára, miszerint a főpapot megmérgezték - bár ez az érsek élemedett kora miatt amúgy sem tűnhetett valószínűnek.  Halálát szív- és érrendszeri betegség okozta.

A tárlat interaktivitását, befogadását segíti elő az installáció; a kutatócsoport felvételeit  számítógépen lehet megtekinteni. Bizarr ötlet, hogy a látogató az érsek koponyamásolatát is kézbe veheti, megtapogathatja, a felépített ravatal-installáció pedig távol esik a barokk castrum doloris-ábrázolásoktól. A vállaltan az érzelmekre hatni akaró bemutató - a múmia-tematikán túlmenően -  a veszprémi mészárlásról készült animációs filmmel fokozza tovább a hangulatot, amelyet Caccini Ave Maria című zeneműve fest alá.

A kurátor, Kristóf Lilla nyilatkozata szerint a kiállításon a látogatók megtapasztalhatják, "hogy miért jó magyarnak és hazafinak lenni."  Meghökkentő célkitűzés, hiszen a főpap tényekkel  igazolható történelmi szerepéből, halálából, mumifikálásából és utóéletéből aligha vonható le ilyesfajta következtetés.

Szerzetes, főpap hazafi. A nagycenki múmia kutatása

Kurátorok: Kristóf Lilla, Lukácsi Zoltán 

A kiállítás szeptember 30-ig látható Győrött a Magyar Ispitában (Nefelejcs u. 3.). A tervek szerint később Veszprémben, Kalocsán és Budapesten is megtekinthető lesz a tárlat. 

Olvasóink hamarosan részletes kritikát is olvashatnak majd az Obeliscus Magazin rovatában.

Források (sok képpel) itt és itt.

Interjú a kurátorral.

Kép forrása