A savanyú fekete kökény megédesítése

Fazakas Gergely imádságról és nemzeti önismeretről - könyvismertetés

Fazakas Gergely Tamás monográfiájának megjelenése több szempontból is fontos állomása a régi magyarországi irodalom kutatásának. Témaválasztását tekintve – a szerényen szűkített címadás ellenére – a kötet az elmúlt húsz év első jelentősebb kísérlete a magyarországi imádságkutatáshoz kapcsolható problémafelvetésre, illetve néhány átfogó kérdés megválaszolására.

A 17. század második felének református siralmas imádságainak grammatikai, retorikai, műfaji és antropológiai vizsgálata révén ugyanis a szerző a témában kevéssé járatos olvasók számára is áttekinthetővé teszi a műfajhoz kapcsolható kiadás- és hatástörténet néhány alapvető ismérvét. Megmutatja például azt, hogyan hozható összefüggésbe az imádságok retorikája (például a többes szám első személyű igék használata) a közösséghez tartozással, vagy mikor értelmezendő szó szerint és mikor figurálisan a siralom fogalma. Fazakas Gergely Tamás kutatásainak fontos hozadéka az imádság egybevetése más kegyességi műfajokkal – prédikációkkal, elmélkedésekkel – is. Különösen szerencsésnek és meggyőzőnek bizonyul e tekintetben a használói-használati attitűdök szempontjának felvázolása.

A fenti kérdéskörök vizsgálata nemcsak az újszerű témafelvetést, hanem egy sajátos – nemzetközi, főként angolszász szakirodalmi megalapozottsággal – módszertani út bejárását is lehetővé teszi. Emellett további (esetleges, remélt) kutatások lehetséges kiindulási pontjait is felvillantja: így például annak kérdését, hogy a fent hivatkozott közösséghez tartozás tudata milyen folyamat révén, milyen keretek között alakult a gyakorlatban.

A monográfia olyan témakörökkel is foglalkozik, amelyek a jelenlegi közbeszédben is fontos szerepet kapnak, így a nemzet, nemzeti identitás és a nemzeti önszemlélet különböző aspektusaival is. Ezek a részek arra is felhívják a figyelmet, hogy az újabban gyakorta használt kifejezések milyen történelmi, vagy éppenséggel irodalomtörténeti kontextusba ágyazhatók be – adott esetben a megszokottnál jóval árnyaltabb jelentéskörrel. Ennek kapcsán megemlítendő, hogy a monográfia szerzője is hangsúlyozza az imádságoskönyvek szerepét „a közösségi önszemlélet történetében, s a nemzetfogalom társadalmi értelemben vett bővítésének folyamatában”.

A kötet hat fejezete közül az első kettő a kapcsolódó kutatástörténetet, illetve a könyv kiinduló pontjait vázolja fel, ezt követi három olyan rész, amely egy-egy konkrét szövegkorpusszal foglalkozik. A példaanyag kiválasztásában láthatóan a közösségvállalás, illetve a panaszos önszemlélet markánsan megjelenő motívumának volt szerepe. Az első a későbbi erdélyi fejedelem, Kemény János 1659-ben megjelent, zsoltárokból összeállított könyve, a Gilead Balsamuma, melyet főként a kötetkompozíció tükrében vizsgált Fazakas Gergely Tamás. A második vizsgált munka a Köleséri Sámuel által írt Bánkódó Lélek Nyögési (1659–1666), amelyet főként használati szempontból mutatott be a szakmonográfia szerzője. A harmadik vizsgált mű pedig Técsi Joó Miklós Lilium Humilitatisa (1659–1703), amelyet a kortárs imádságirodalom tükrében elemzett Fazakas. A monográfia zárófejezetében pedig az összefoglalás mellett további forrásokra, illetve lehetséges kutatási irányokra utal a szerző.

A kötet szerkezete könnyen átlátható, fogalmazásmódja pontos és szellemes.  Egyik legfőbb erényének mondható annak kettőssége, hogy a szerző egy csaknem feldolgozatlan kutatási terület résztémáival oly módon foglalkozott, hogy ezek árnyalt, sok szempontú bemutatásával a teljesség és a megválaszolt kérdések örömével, élményével ajándékozta meg az olvasót. A monográfia találó címei közül is kiemelkedik az első fejezeté – Törekvések a savanyú fekete kökény megédesítésére – amely akár a kötet mottójául is szolgálhatna. Fazakas Gergely Tamás ugyanis egy nehezen kutatható, olykor már-már megfoghatatlannak számító, „savanyú” alapanyagból állított össze kiváló kötetet: édes-savanyú mártást.

Fazakas Gergely Tamás, Siralmas imádság és nemzeti önszemlélet: A lamentációs és penitenciás sírás a 17. század második felének magyar református imádságoskönyveiben (Csokonai Könyvtár, 50) (Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012).

Maczák Ibolya