Mikor járt hajdútáncot Esterházy Pál a császárné előtt?

Király Péter írása egy kronológiai tévedést tisztáz

A magyar művelődéstörténeti írásokban a hajdútánc kapcsán rendszeresen szóba kerül Esterházy Pál visszaemlékezése, miszerint 1647-ben gyermekként az ifjú császárné, Mária Leopoldina kívánságára Pozsonyban magyar táncokat mutatott be: „volt az országnak gyülése in anno 1647 Posomban, azhová engem is elvitetett bátyám, Esterhás László uram.[...] Ugyanazon gyülésben koronáztatott meg Ferdinandus Quartus az magyarországi királyságra [...] Azon gyülésben Leopoldina császárné magyar táncot kévánt látni, engem azért fölvitetvén az várban, ott köllött táncolnom az magyarországi kisasszonyokkal az császár és császárné előtt. Volt penig akkor igen jó táncos kisasszony, Esteras Rebeka, szegény Esteras Pál uram leánya […] azzal köllött az oláh táncot járnom. […] Annakutánna két mezételen karddal köllött a hajdutáncot járnom, kinek igen mestere voltam akkor. Azon tánc igen tetszett az császárnak s az császárnénak; voltak penig muzsikások, Forgách Ádám uramé, az hegedüst Hanzlinak hitták.”[1]

Az esemény időpontja – gondolhatnánk – világos, hiszen maga Esterházy mondja, hogy az IV. Ferdinánd magyar királlyá való koronázásának idején, 1647-ben történt. Bizonyára a közlés autentikussága magyarázza, hogy az évszámot utóbb számos tudományos vagy népszerűsítő munka szerzője láthatóan minden kétely és ellenőrzés nélkül mind a mai napig megismételi.[2] Noha sokan megbíztak az életútját papírra vető Esterházyban, ennek ellenére nyilvánvaló, hogy tévedett. Miként már más esetekben kiderült, ezúttal is meg kell állapítani, hogy Esterházyt megcsalta az emlékezete és a múlt eseményeit összekeverte.[3] Pozsonyi hajdútáncára kétségkívül nem 1647 júniusában, hanem csakis két évvel később, az 1649. január 25. és június 3. közötti tartott pozsonyi gyűlésen kerülhetett sor.

A magyarázat egyszerű: 1647-ben Esterházy azért nem táncolhatott a császárné előtt, mert III. Ferdinánd felesége, Maria Anna az előző évben meghalt. 1647-ben a császár özvegy volt. Akire Esterházy Leopoldina császárné elnevezéssel utalt, a Habsburg család tiroli ágából származó Maria Leopoldina főhercegnő, III. Ferdinánd második felesége volt, akivel a császár 1648. július 2-án házasodott össze. Bő egy év múlva, 1649 augusztusában, a tizenhét éves Maria Leopoldina belehalt a gyermekszülésbe. Mindebből következik, hogy az Esterházy által említett gyűlés csakis az 1649-es pozsonyi országgyűlés lehetett. Az szinte már mellékes, hogy akkorra Esterházy már közel 14 éves volt, tehát a kor felfogása szerint inkább ifjú legénykének, nem pedig gyermeknek számított. (KIrály Péter)


[1] „Esterházy Pál visszaemlékezése ifjúkorára (1635–1653)”, in Esterházy Pál Mars Hungaricus, ed. Iványi Emma, Hausner Gábor (Budapest: Zrínyi Katonai Kiadó, 1989), 311–312. Korábban már: Bubics Zsigmond, Merényi Lajos, Herczeg Esterházy Pál nádor (Budapest: Franklin Társulat, 1895), 86.

[2] Frankel [Fabó] Bertalan, „Régi magyar táncok”, Budapesti Hírlap, 1904. augusztus 6.; Mohl Adolf, Herceg Esterházy Pál nádorispán (Sopron: Soproni Részvénytársaság Sajtóvállalat, 1924); Réthei Prikkel Marián, A magyarság táncai (Budapest: Studium, 1925) (Repr. Budapest: Állami Könyvterjesztő Vállalat, 1985); Szabolcsi Bence, „A XVI. század magyar tánczenéje” [1954], in Uő., A magyar zene évszázadai (Budapest: Zeneműkiadó Vállalat, 1959), I. köt., 171.; Esterházy Pál, Harmonia caelestis (1711), ed. Sas Ágnes (Budapest: MTA Zenetudományi Intézet, 1989) (Musicalia Danubiana, 10), 7.; Martin György, „Táncok a 16–17. században” in Magyarország zenetörténete, ed. Bárdos Kornél (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1990), II. köt. (1541–1686), 540.; Felföldi László, „Tánctörténet” in Magyar Kódex: Szultán és császár birodalmában: Magyarország művelődéstörténete 1526–1790, ed. Szentpéteri József (Budapest: Kossuth Kiadó, 2000), 3. köt., 290.

[3] Számos keltezésbeli hibát és időtartamra vonatkozó lehetetlenséget tartalmaz Esterházy Itinerarium in Germaniam című kézirata, amelyben – nyilvánvalóan korábbi útközben készült rövid feljegyzései alapján – leírta az 1653-ban sógorával, Nádasdy Ferenc országbíróval közösen megtett dél-német útjukat. Ld. Király Péter, „'Itinerarium in Germaniam' 1653 — Nádasdy Ferenc és Esterházy Pál regensburgi útja az újabb ismeretek tükrében” (megjelenés alatt)