Makulátlan tükör - Báthory Orsolya könyvismertetője

Makulátlan tükör - Tanulmányok a Makula nélkül való tükör című kegyességi műről

A Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport 2014 decemberében megrendezett műhelykonferenciáján a 18­–19. század egyik legolvasottabb hitbuzgalmi művének, a Makula nélkül való tükörnek a kegyességi irodalomra és gyakorlatra tett hatását, műfaji és idegen nyelvi recepcióját vizsgálta. A mű Újfalusi Judit klarissza apáca Martin von Cochem Krisztus-életrajzának, a Das Grosse Leben Christinek magyar nyelvű adaptációja. Munkájához a mű cseh változatát, a Veliky Zivotot használta fel Újfalusi, nem egyszerűen lefordítva, de rövidítve, kiegészítve és átszerkesztve azt. Ehhez kapcsolódik Kovács Eszter tanulmánya, amelyben a szerző kimutatta, hogy Újfalusi másik cseh nyelvű forrása a Nikodémus-evangélium volt. Lauf Judit írása a Makula nélkül való tükör keletkezési helyére, nevezetesen a nagyszombati klarissza kolostorba kalauzolja az olvasót. A szerző nyomtatott és kéziratos források alapján igyekszik rekonstruálni azt a miliőt, amelyben a Újfalusi Judit hétköznapjai teltek, egyúttal számos adalékkal szolgál a klarissza szerzetesnő életútjához. Kónya Franciska saját szűkebb szakterületénél maradva a Makula nélkül való tükörben lévő fohászokat és elmélkedéseket vizsgálja. Megállapítása szerint Újfalusi Judit (jóllehet a Cochem-mű fordítása, átdolgozása során számos elmélkedés- és imádságszöveget kihagyott) érzelmekkel telített Jézus- és Szűz Mária-életrajza kiválóan alakalmasnak bizonyult a magánáhítati használatra. Maczák Ibolya a Kelemen Didák neve alatt megjelent Búzafejek című prédikációgyűjteményben mutatta ki az Újfalusi-féle kegyességi művet forrásként. A szerző a tanulmányában azt vizsgálja, hogy a Makula nélkül való tükör milyen mértékben és mekkora pontossággal szerepel a prédikációkban. Medgyesy Schmikli Norbert a mű 1718-as első kiadását vetette össze a 18. századból fennmaradt csíksomlyói ferences misztériumjátékok szövegével, cselekményével, toposzaival. Írásának függelékében egy 1769-ben előadott csíksomlyói misztériumdrámából közöl két jelenetet, amelyek forrása a Makula nélkül való tükör. Báthory Orsolya a Makula nélkül való tükör 18. századi recepciójához szolgált irodalomtörténeti adalékokkal. Weszprémi István orvostörténeti életrajzi lexikonának negyedik kötetébe kívánta felvenni Újfalusi Judit úgyis mint a "Magyar Hazabeli Tudós Asszonyok" egyikét, de a terv végül nem valósult meg.

Déri Eszter Maczák Ibolyához hasonlóan a Makula nélkül való tükörnek a prédikációirodalomra gyakorolt hatását vizsgálta. A tanulmány kiindulópontja Stankovátsi Leopold 1799-es prédikációgyűjteménye, amelynek címe azonos Újfalusi Judit művéével. A továbbiakban a szerző a tükör metafora jelentésváltozásait mutatja be a magyar nyelvű lelkiségi szövegekben és a prédikációkban előforduló példái alapján. Kovács Bálint tanulmányában a Makula nékül való tükör magyar nyelvű, örmény átírásos változatát mutatja be. Az elemzett kézirat egyedülálló voltát az adja, hogy az egyetlen idegen nyelvi karakterekkel átírt változata a Makula nélkül való tükörnek, sőt magyar nyelvű, örmény átírással készült kéziratként (armenohungarikaként) is unikálisnak tekinthető. Frauhammer Krisztina írása a Makula nélkül való tükör hatástörténetéhez kapcsolódó, eleddig kevéssé ismert 19. századi adalékkal szolgál. A lelkipásztorként szolgáló Schmiedt Ferenc 1910-es években megjelent Jézus Mária József, Életünkben segítségünk, halálunkban vigaszunk! címet viselő műve egy 1888-ban kiadott német nyelvű írás fordítása. Mind a német, mind pedig a magyar kötetnek a forrása megegyezik Újfalusi Judit kegyességi művéével, vagyis mindhárom mű Martin von Cochem Krisztus-életrajzát használta forrásul. Frauhammer Krisztina azt vizsgálja, hogy a három munka miként alakítja, módosítja ugyanazt a forrást az eltérő korok és célkitűzések kontextusában. Márton Dorottya a jászsági búcsúvezető Varga Lajos a maga korában rendkívül népszerű műve, a rímes formába öntött Verses Szentírás és a Makula nélkül való tükör viszonyát vizsgálja néhány, a Szent Család egyiptomi meneküléséhez kapcsolódó apokrif történet segítségével. Egy képzőművészeti alkotást bemutató tanulmány zárja a kötetet: Lovas Orsolya az oroszlányi Munkás Szent József-templom Szent József-szoborcsoportjának keletkezéstörténetét ismerteti. A tanulmány kötetbe kerülésének apropóját az adja, hogy a szoborkompozíció egyik fontos irodalmi gyökere a Makula nélkül való tükör egyik részlete volt.

Báthory Orsolya MTA - PPKE Barokk Irodalom és Lelkiség Kutatócsoport tudományos főmunkatársa

A kiadvány elérhető: itt