II. Rudolf kincsei Prágában

Kiállítás a Prágai Városi Múzeumban 2015. március 29-ig

II. Rudolf, a különc Habsburg császár (1576–1612) 1583-tól szinte kizárólag csak a prágai Hradzsinban élt. A politika helyett inkább művészetekkel és tudománnyal foglalkozott, melyeknek kiváló pártfogója volt. Kora egyik legnagyobb gyűjtőjének számított. Nem takarékoskodott az anyagiakkal, hogy megszerezze a reneszánsz és a manierizmus leghíresebb alkotásait. Megbízottakat küldött szerte Európába, akik megvásárolták számára a kívánt műkincseket. Dürer, Tiziano, Breughel, Coreggio műveit különösen kedvelte. Prágát a leghíresebb tudósok találkozóhelyévé tette, asztrológusokat és alkimistákat hívott meg udvarába. A képzőművészetek nagy kedvelőjeként s értőjeként németalföldi és itáliai festők egész sorát gyűjtötte maga köré: a már nagyapjának, I. Ferdinándnak is dolgozó Arcimboldót, Sprangert, a mitológiai jelenetek ravasz mesterét, portréfestőket, Aachent és Heintzet, a tájkép- és csendéletfestészet jeles képviselőjét, Severyt és másokat. De éltek udvarában grafikusok (pl. Hoefnagel), rézmetszők (pl. Sadeler), szobrászok (pl. Adriaen de Vries), kő- és üvegmetszők is.

Műgyűjteményére, amely a valaha létezett legnagyobbak között volt, igen mostoha sors várt. A császár halálát követően, öccse, s egyben örököse, Mátyás a gyűjtemény nagy részét - főként festményeket és Kunstkammer-be való drágaságokat - átszállítatta Bécsbe, fivéreinek, Miksa és Albert főhercegnek pedig 225.000 gulden értékű műtárgyat, ékszert és bútorokat adott át. Rudolf gyűjteményének egyes darabjait a kastélyba bejáratosak vitték el. A munkát a svéd csapatok fejezték be 1648 nyarán, akik Krisztina királynő megbízásából az egykori gyűjtemény maradványait Stockholmba szállították. Habár a gyűjtemény darabjai szétszóródtak szerte a világban, a svédek által elrabolt rész sehol sem maradt meg. Az egykori prágai gyűjtemény legnagyobb része így manapság Bécsben, a Kunsthistorisches Museumban tekinthető meg.

A Prágai Városi Múzeumban 2015. március 29-ig megtekinthető tárlat jórészt magángyűjtemények kincseit mutatja be. Egészen a legutóbbi időkig bukkantak fel a világ árverésein olyan tárgyak, amelyek egykor II. Rudolf gyűjteményébe tartoztak. A cseh közgyűjteményeknek azonban csak ritkán volt pénzük ezeknek a visszavásárlására. Az utóbbi évtizedben magángyűjtők bukkantak fel, akiknek volt elég anyagi forrásuk ahhoz, hogy külföldről visszavásároljanak bizonyos darabokat. Ráadásul magánszemélyektől is egyre több minden bukkant fel csehországi aukciókon, olyan tételek, amelyeknek idáig nem volt nyoma. A kiállítás kurátora, Eliška Fučikova úgy gondolta, hogy elérkezett az idő, hogy ezeket az alkotásokat a nagyközönség elé tárják. Ezek a műtárgyak nemcsak komoly pénzügyi befektetést jelentenek, bemutatásuk a gyűjtők személyes megelégedésére is szolgál, s jelentősen gazdagítják a kulturális örökséget. A kiállításon Bartholomeus Spranger, Hans von Aachen, id. Joseph Heintz, Pieter Stevens, Dirk de Quade van Ravesteyn, Matthias Gundelach és Adriaen de Vries, valamint számos ismeretlen 16. századi mester alkotása látható. A tárgyak sorát a Prágai Városi Múzeum gyűjteményének néhány darabja egészíti ki.

A tárlat elején a mecénás uralkodót, II. Rudolfot ábrázoló mellkép fogadja az érdeklődőket. A képet 2012-ben vásárolták meg a Dorotheum árverésén. Akkor Martino Rota alkotásaként került kalapács elő, de azóta már a kutatás bebizonyította, hogy egy németalföldi festő, Lucas van Valckenborch alkotása. A másik nagy felfedezés a Dianát ábrázoló Hans von Aachen festmény a császár egykori gyűjteményéből. Sokáig két variánsa volt ismert, s 2010-ben a prágai Aachen-kiállítás után jelentkezett egy házaspár Jicinből, hogy az ágyuk felett egy igen hasonló kép függ. A festmény időközben gazdát cserélt, akárcsak a bemutatott tárgyak nagy része, melyeket a műtárgypiacon az utóbbi években árvereztek el. Ez érvényes a Kinsky-gyűjteményből származó, Herkulest ábrázoló szoborra is, amelyet Adriaen de Vries alkotott, s amely a Prága Városi Múzeum gyűjteményébe került. A szobor feltehetőleg a prágai Lichtenstein-palota számára készülhetett. A tárlaton még kisebb festmények és grafikák láthatók, többek között egy Terzi-rajz II. Miksáról. A kiállított litográfiák közül több a Prágai Városi Múzeum gyűjteményébe tartozik, ilyen pl. Aegidius Sadeler metszete II. Rudolfról. A flamand művész sziklás tiroli és cseh tájakat ábrázoló grafikái is igazi különlegességek. A tárlathoz a tárgyakról készült fényképeket, s történetük leírását tartalmazó szép katalógus is készült.

Bővebb információk itt.

Papházi János, történész, múzeumi osztályvezető

Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft.