Ifj. Martin van Meytens - a Belvedere időszaki kiállítása Bécsben

Papházi János ismertetője a bécsi Meytens-kiállításról

Ifj. Martin van Meytens (1695–1770) a 18. század egyik legnépszerűbb bécsi udvari festője volt. Jól ismertek Mária Teréziáról, a császári családról, különböző fejedelmekről, államférfiakról és művészekről készített portréi. Meglepő, de műveiből csak most rendezték az első átfogó időszaki kiállítást.

Meytens 1695-ben született Stockholmban a műgyűjtő és udvari portréfestő id. Martin van Mijtens (1648–1736) és felesége, Jeanne de Bruyn (1658–1741) gyermekeként. Szülei Hollandiából származtak, 1677-ben Hágából települtek át Svédországba. A fiatal Meytens az atyjától kapott első leckéket követően már 1714-ben több éves európai tanulmányútra utazott, amelynek folyamán előbb Angliába, majd Párizsba és Drezdába is eljutott. 1721-ben Bécsben járt, majd két évvel később beutazta Itáliát, ahol Velence, Róma, Nápoly, Firenze és Torino voltak a legfontosabb úti céljai. Meytens egyik meghatározott iskolához sem sorolható, annyira kifejező egyedi a stílusa, amely rajzbéli pontossága, illetve részben az intenzív színek használata által mutatkozik meg. A manapság mindenekelőtt életnagyságú portréi miatt nagyra becsült festő a 18. században igen népszerű zománcminiatűr képmások festésével kezdte pályafutását, amely gyorsan nagy hírnevet hozott számára. Az orosz cár és a svéd király is megpróbálta udvarába csábítani, de Meytens 1731-ben végleg Bécsben telepedett le, ahol haláláig élt. A Habsburgok szolgálatába lépett, s már a következő évben elnyerte a kamarai festői címet.

Mint az udvar és az arisztokrácia portréfestője hamarosan nagy népszerűségre tett szert. Arcképeket és történeti jeleneteket egyaránt festett, állandó feladata volt a császári család és az udvar tagjainak megörökítése. Számtalan változatban festette meg Mária Terézia és férje, Lotharingiai Ferenc képmását, de az uralkodópáron kívül a bécsi udvar legfontosabb személyiségeit is lefestette. Több mint egy tucat önarcképet készített önmagáról, és megörökítette művészkollégáit is. A Mária Terézia által nagyra tartott Meytenst a királynő 1759-ben a bécsi művészeti Akadémia igazgatójává nevezte ki, mely tisztséget egészen 1770-ben bekövetkezett halálig viselte. Hogy az évtizedek folyamán mennyi festmény készült a festő műhelyében, azt alig lehet megbecsülni. Művei iránt olyan nagy volt a kereslet, hogy hamarosan már nem győzte egyedül a munkát, tanítványokat és munkatársakat alkalmazott. A két legtehetségesebb tanítvány, Sophonias de Derichs, valamint Joseph Hickel egészen a mester modorában dolgoztak, oly mértékben, hogy munkarészük az egyes alkotásokban igen gyakran a megbízók, s a műkedvelők előtt is rejtve maradtak és maradnak. Ráadásul Meytens csak kivételesen ritkán szignálta műveit, ezért gyakran a levéltári forrásokra és a festő műveiről készített korabeli metszetekre kell hagyatkozni, amelyeken általában a festőt és az ábrázolt személyt is 

A Belvedere nagyszabású időszaki kiállításán Meytens legjelentősebb művei, összesen mintegy félszáz alkotás látható. A kiállított festményeket nyolc teremben, kilenc tematikus egységbe csoportosította a tárlat rendezője, Georg Lechner. Megismerkedhetünk a festő családjáról készített alkotásaival, illetve három önarcképe is szerepel a tárlaton. Több portrét láthatunk Mária Teréziáról, Lotharingiai Ferenc császárról és gyermekeikről. Külön teremben tekinthetjük meg a korszak jeles arisztokrata családjairól készült festményeket (pl. Pálffy Miklós gróf és családja), akárcsak a bécsi udvar legjelesebb államférfijait (pl. Kaunitz kancellár) és művészeit (pl. Pietro Metastasio) bemutató alkotásokat.

A kiállításon összesen 18 közgyűjtemény, osztrák és külföldi magánszemélyek műtárgyai láthatók. Magyarországról a Magyar Nemzeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a Strakovits–gyűjtemény kölcsönzött festményeket a tárlatra.

A kiállítás 2014. október 18. és 2015. február 8. között látogatható.

További információ itt.

Papházi János, történész, múzeumi osztályvezető
Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft.