Egy másik Herzog-gyűjtemény

Erdélyi ötvösművek az egykori Herzog-gyűjteményből - kiállítás október 10-től a Magyar Nemzeti Múzeumban

Herzog Mór Lipót (1869-1934) a huszadik századi magyarországi műgyűjtés egyik legjelentősebb alakja volt. Méltán híres képtára mellett - mely például a Spanyolországon kívüli legnagyobb El Greco kollekciót is tartalmazta - fontos iparművészeti gyűjteményt is magáénak mondhatott. Az 1920-as évek végére ötvösgyűjteménye az egyik legjelentősebb volt Magyarországon. A két világháború között az Iparművészeti Múzeumban rendezett nagy kiállításokon Herzog az egyik legtöbb művet bemutató magángyűjtő volt. A kiállítási katalógusokon kívül azonban nem maradt fenn a gyűjteményről teljes leltár, mindössze a Herzog 1934-es halálát követően felvett szűkszavú listát ismerjük. A tárgyak Herzog özvegyének halála után jutottak a három gyermek birtokába. Valószínűleg már ekkor, 1940-ben megkezdődött a gyűjtemény szétszóródása, a második világháború szörnyű évei pedig megpecsételni látszottak a Herzog-örökség sorsát. Az elveszettnek, megsemmisültnek gondolt tárgyak közül azonban az 1960-as évektől rendre feltűnt néhány a magyar, majd később a nyugati műkereskedelemben. Mindezek után revelációval bírt a Christie's aukciós ház 2011 májusában, New York-ban rendezett árverésén harminc közép-európai, döntően erdélyi ötvösmű egyszerre való felbukkanása. A korábbi katalógusok, a szakirodalom alapján ugyanis a cég által "egy New York-i család tulajdona"-ként árverezett ezüstművek és ékszerek az egykori Herzog-gyűjtemény tárgyaival voltak azonosíthatók. Az egykor 72 darabból álló gyűjtemény közel harmadát a Magyar  Nemzeti Vagyonkezelő megvásárolta az aukción, majd a Magyar Nemzeti Múzeum őrzésébe adta azokat. E tárgyakból nyílik kiállítás október 10-én a Nemzeti Múzeumban.

A most Budapestre hazakerült tárgyak között - lévén, hogy Herzog három, értékét tekintve egyforma nagyságú csoportra osztotta a gyűjteményt - vannak kiemelkedő, jelentős alkotások éppen úgy, mint egyszerűbb művek. Előbbiek között kell megemlíteni a  látványos, gazdag figurális díszű brassói kannákat és egy szépséges nautilus-serleget (ennek részlete látható a címképen). Meglepetésként kerültek most haza azok az 1694-es évszámot és Apor István, egykori erdélyi kincstartó címerét viselő úgynevezett gyapjas egybejáró poharak, melyek Herzog-provenienciája korábban ismeretlen volt. Az ezüstművek mellett néhány 17. század eleji drágaköves ékszert, egy sodronyzománccal díszített süvegdísz, úgynevezett forgót és - a kis kollekció "legifjabb" művét - egy 19. század eleji mentekötőt is érdemes kiemelni. Utóbbi a 19. század magyarországi ötvösségének igen érdekes historizáló darabja: korábbi, 17. századi ékszer-töredékek felhasználásával alkototta meg pesti ötvöse.

A kiállítás megnyitója 2014. október 10-én 11 órakor lesz a Nemzeti Múzeumban, melynek meghívója a lenti mellékletből letölthető. A kiállítás január 10-ig látogatható.

 

Magazinmelléklet: 
CsatolmányMéret
PDF icon Herzog meghivo.pdf426.82 KB