Bécs 1365 – egyetem születik

Egyetemtörténeti kiállítás az Osztrák Nemzeti Könyvtárban 2015. május 3-ig

A bécsi egyetem 2015-ben ünnepli fennállásának 650. évfordulóját. Ebből az alkalomból az egyetem és az Osztrák Nemzeti Könyvtár 100 válogatott tárggyal emlékezik a középkori alapításra. A kiállított tárgyak az Osztrák Nemzeti Könyvtárból, az Egyetemi Levéltárból, kolostorokból és múzeumokból származnak. Az 1365-ben még csak 26 éves IV. Rudolf herceg egyrészt függetlenedni szeretett volna apósától, IV. Károlytól, másrészt a nyomába lépni, amikor hozzá hasonlóan a rezidenciáján szándékozott felsőoktatási intézményt alapítani. Az 1348-ban létrehozott prágai egyetem mintaként szolgált tehát a bécsinek. A kiállításon megtekinthető IV. Rudolf 1360 körül keletkezett arcképe, amely arról nevezetes, hogy ez az első ismert háromnegyed alakos portré. Látható még a Rudolf által aláírt, hatalmas méretű eredeti alapítólevél 1365. március 12-i keltezéssel, amelynek külön érdekessége, hogy csak kisebb része íródott latin nyelven, a herceg ugyanis németül nyilvánította ki céljait az alapítással kapcsolatosan: ein yeglich weiser mensch vernünftiger und ain unweiser zuo menschlicher vernunft in rechte erkantnüsse mit goetlicher lerung bracht und geczogen werde.” A herceg a megerősítő pápai bulla előtt állította ki az oklevelet. Mivel még ebben az évben elhunyt, az a veszély fenyegette az új intézményt, hogy pártfogója nélkül megszűnik, ahogyan a korabeli egyetemek harmada erre a sorsra jutott. Ráadásul V. Orbán pápa IV. Károly császárra tekintettel a teológiai kart nem engedélyezte Bécsben.

A szerencse azonban közbeszólt, a két részre szakadt egyház (Avignon és Róma) közti rivalizálást kihasználva Rudolf testvére, III. Albrecht herceg fejezte be az alapítást és valósította meg ezzel az eredeti tervet. 1384-ben megszerezte VI. Orbán pápa engedélyét egy teljes egyetem működtetésére, így megindulhatott a teológiai kar is. A Szent István-székesegyház körül kialakult egyetemi központ mellett egy új fórum is született a Stubentornál a teológusok számára.

A 15. század már a stabilizáció időszaka lett, egyre nő az egyetem hírneve, 1404-ben az első Itálián kívüli boncolásra került sor, és olyan neves oktatók érkeztek, mint például Georg von Peuerbach vagy Johannes Regiomontanus. Miksa császár 1497-ben Konrad Celtist hívta meg, aki egy új intézettel, a Collegium Poetarum et Mathematicorum-mal gyarapította a filozófiai fakultást, és ezzel egy új szemléletet és műveltségi kánont teremtett meg az egyetemen. A kiállítás egyik legszebb tárgya is a filozófiai karhoz kötődik, fennmaradt ugyanis az Alexandriai Szent Katalin aranyozott ezüstszobrocskájával díszített hatalmi jelvény, a gótikus művészet remeke.

Magyarok már az alapítástól látogatták a közeli egyetemet. Minderről lásd: Tüskés Anna, Magyarországi diákok a Bécsi Egyetemen 1365 és 1526 között (Magyarországi diákok a középkori egyetemeken 1.) (Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 2008).

A kiállítás saját honlappal rendelkezik, illetve egy szép és tartalmas tanulmánykötet is kíséri német és angol nyelven: Wien 1365. Eine Universität entsteht, ed. Heidrun Rosenberger, Viktor Michael Schwarz (Wien: Brandstätter Verlag, 2015).

A kiállítás kurátorai: Heidrun Rosenberg és Andreas Fingernagel

A kiállítás 2015. március 6. és május 3. között tekinthető meg az Österreichische Nationalbibliothek dísztermében. További információk itt.