Adatbázisok a kora újkori és újkori társadalomtörténeti kutatásokban

Beszámoló a 2016. március 10-i műhelykonferenciáról

2016. március 10-én délután műhelykonferencián mutatkozott be a 2015 ősze óta működő új OTKA-kutatócsoport (K 116116), amely négy évre kapott támogatást a „Katolikus iskoláztatás a kora újkori Magyarországon: a győri, nagyszombati,pozsonyi jezsuita gimnázium tanulói a 17‒18. században” című projektre. A helyszínt a kutatócsoport befogadó intézménye, az ELTE BTK biztosította, a Szekfű Gyula Könyvtár olvasótermét az érdeklődő közönség meg is töltötte.

A konferenciát Fazekas István (ELTE BTK, habilitált docens), a projekt vezető kutatója és az esemény levezető elnöke nyitotta meg. Az első szekcióban 16–20. századi tematikus adatbázisokról hallhattunk előadásokat. Elsőként Koltai András (Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, igazgató) ismertette Batthyány Ádám főúri famíliájának adatbázisát, amelyet Benda Borbálával közösen, évtizedes munkával készítettek, és interneten is publikáltak. Koltai bemutatta az adatbázis forrásait (konvenciós könyveket, fizetési jegyzékeket, prebendajegyzékeket stb.), az adatbevitel módját és problémáit, a kutatás udvar- és társadalomtörténeti tanulságait, illetve a közzététel módját. Másodikként Szögi László (MTA–ELTE Egyetemtörténeti kutatócsoport-vezető) beszélt egy több mint két évtizedes kutatási folyamatról, amelynek célja magyarországi felsőoktatás-történeti adatbázis(ok) építése. A külföldön peregrináló magyarországi hallgatókról 1100–1918, a belföldi tanulmányokról 1580–1850 közötti évekből épülnek adatbázisok, ami Európában egyedülálló vállalkozást jelent. Szögi, miután hasonló célú német és olasz projekteket is bemutatott, kezdeményezte egy országos adatbázis (Repertorium Academicum Hungariae) kiépítését, amely a magyarországi születésű bármely hazai és külföldi felsőoktatási intézményben tanult személyek tanulmányi és életpálya-adatainak egységesített elektronikus adattáraként szolgálhatna. Sasfi Csaba (MNL OL, főlevéltáros) egy, még Benda Gyula kezdeményezésére építeni kezdett adatbázisról számolt be, amely több szinten segítette elő a 19. századi Magyarország gimnáziumainak társadalomtörténeti kutatását. A témát nagymonográfiában is feldolgozó Sasfi az 1848 előtti időszak gimnáziumi adatbázisait mutatta be, kitérve az iskolai anyakönyvek adatainak elektronikus beviteli elveire, a személyek azonosításának és a lekérdezéseknek a lehetőségeire. Az első szekciót Tóth Árpád (Miskolci Egyetem BTK, egyetemi docens) előadása zárta, amely az evangélikus iskolák diákságának, elsősorban a pozsonyi evangélikus líceum tanulóinak adatbázisszerű feldolgozásáról számolt be, a késő rendi társadalom korszakából. Bemutatta a folyamatosan épülő adatbázis forrásait (iskolai anyakönyveket, osztályjegyzékeket, bizonyítványokat), az adatbázis szerkezetét, illetve részletezte a vállalkozás várható oktatás- és társadalomtörténeti eredményeiről is.

A műhelykonferencia második szekciója két nagy levéltárunk adatbázisait mutatta be, majd a szervező kutatócsoport zárta az előadások sorát. Elsőként H. Németh István (MNL OL, főlevéltáros, főosztályvezető) beszélt a Magyar Nemzeti Levéltár egyedi adatbázisait összefogó, NKA-támogatással épített adatbázisrendszerekről. A különféle, például anyakönyvi, testületi jegyzőkönyvi vagy misszilisekre kifejlesztett sémák lehetővé teszik, hogy a sok éve, levéltári és kutatási segédletként épülő adatbázisok relációs adatbázisként összekapcsolódjanak, amelynek eredménye például a levéltár „adatbázisok online” keresőfelülete is. Sarusi Kiss Béla (BFL, főlevéltáros, főosztályvezető) a Budapest Főváros Levéltárában épülő, a kutatómunkát segítő adatbázis-építésről szólt, amely évtizedes munkával, a levéltár vezetése által ellenőrzött módon valósul meg. Beszámolt az új adatbázisok tervezésének módjáról is (próba-adatfelvételek, részletes útmutatók készítése), amely a szabványosított adattartalom révén lehetővé teszi, hogy elsősorban az 1870-es évektől 1965-ig keletkeztetett ügyiratokról, főként a jogszolgáltatási iratanyagról korszerű segédletek álljanak a kutatók rendelkezésére.

Végül a házigazda OTKA-kutatócsoport tagjai szólaltak meg. Elsőként Fazekas István beszélt a célkitűzésekről: a nagyszombati, a győri és a pozsonyi jezsuita gimnáziumok anyakönyveinek teljes, szisztematikus feldolgozásáról és adatbázisként való publikálásáról, az iskolák alapításától egészen a Jézus Társasága 1773. évi feloszlatásáig. Kádár Zsófia (tudományos segédmunkatárs) a vizsgált forrástípusokat mutatta be, a matrikulák mellett ugyanis számos más jezsuita rendi (kongregációs tagkönyvek, diáriumok, éves jelentések, historia domus-ok) és egyéb (városi, családi) levéltári anyag is felhasználható. Kökényesi Zsolt (tudományos segédmunkatárs) az adatbázis tervezett felépítéséről, a forrásfeldolgozás módszeréről, az adatbázis és a kapcsolódó kutatások várható tudományos hasznáról beszélt. Kiemelte a projekt társadalomtörténeti beágyazottságát: a készülő adattár a kutatók igen széles körének nyújthat majd hiánypótló segítséget a családtörténettől, a kormányzat- és igazgatástörténeten át egészen a nemesi elit kutatásáig.

A megjelent számos érdeklődő – közöttük sok történész, levéltáros, egyetemi oktató és hallgató – visszajelzései alapján a műhelykonferencia elérte a célját. A további évekre tervezett workshopokkal a kutatócsoport méltó fórumot igyekszik teremteni a hasonló társadalomtörténeti, főként oktatástörténeti adatbázissal foglalkozó szakemberek tapasztalatcseréjéhez. Végül hadd jegyezzük meg, hogy a konferencián igen sokszor hangzott el – az immár több, mint tíz éve elhunyt – jeles társadalomtörténész, Benda Gyula neve, aki a bemutatott adatbázisok és kutatások közül többnek az elindulását is inspirálta és tanácsaival támogatta.

Kádár Zsófia, Kökényesi Zsolt (ELTE-BTK, Középkori és Koraújkori Magyar Történeti Tanszék, OTKA Kutatócsoport)