1000 év kincsei - új kiállítás Wolfenbüttelben

A könyvkultúra pompás darabjai láthatók a könyvtár saját gyűjteményéből

A wolfenbütteli könyvtár újabb kiállítással jelentkezett 2014 tavaszán. 1000 év írás és kép: A Herzog August Bibliothek kincsei címmel a 800 és 1800 közötti kéziratos és nyomtatott könyveik közül választották ki a legszebbeket, amelyek közül a legtöbb kötet egyébként a könyvtár névadójának, August hercegnek a gyűjteményéből származik.

A kiállítás koncepciója, hogy az 1000 év minden egyes fontosabb korszakából mutassanak egy-egy tartalmában és vizuális megjelenésében is meghatározó darabot, azaz a tudásközvetítő szerepükön túl a könyvek művészi-kézművesi tökéletessége is meghatározó szempontnak számított a válogatáskor.

Az 1200 évvel ezelőtt elhunyt Nagy Károlyról a Karoling-kor jellegzetes kódexeivel emlékeznek meg. A Capitulare de villis (825‒850), a Tours-i Biblia (834‒843) és a Wolfenbütteli Zsoltárkönyv (9. század) nem csupán az írásbeliség megerősödő szerepét tükrözik vissza, hanem érzékeltetik az új, könnyebben írható és olvasható betűtípus, az antiqua kifejlesztésének jelentőségét, a nyelvtudásra ‒ többek között a tiszta latin nyelvre ‒ irányuló megkülönböztető figyelmet, s nem utolsósorban a Biblia másolatban való célzatos terjesztését.

A késő középkori német könyvfestészetet egyaránt jellemezte a képi és műfaji gazdagság, köszönhetően annak, hogy az egyház és a nemesség mellett a megerősödött városok és gazdag laikusok is megrendelőként léptek fel. Braunschweig például jogi kézikönyvet (Sachsenspiegel), a kolostorok képes bibliákat vásároltak. A luxus könyvkiadás központja azonban továbbra is Franciaország, Flandria és Itália maradt: az itteni műhelyekben állították elő a legjobb minőségű kéziratokat, amelyek történeti-irodalmi jellegű szövegeit (Trója legenda, Boccaccio) lenyűgöző képi világ vette körül, prezentálva a középkor pompás alkonyát.

A nyomtatás párhuzamos térfoglalását, ugyanakkor a középkor népszerű témáinak felvállalt továbbvitelét Albrecht Pfister bambergi ősnyomdász egy 1461-es kiadványa jelképezi. A berni domonkos szerzetes Ulrich Boner németre fordított fabulagyűjteményét, az Edelstein-t, több mint 100 színezett fametszet díszíti. A kiállításon szereplő wolfenbütteli példány az egyetlen a világon. A német nyelvű bibliai szövegkiadások egyik legfontosabb darabja Szeptemberi Biblia megnevezéssel híresült el. Martin Luther a görög ősszöveg alapján 11 hét alatt fordította le Wartburg várában az Újtestamentumot, amelyet Wittenbergben adták ki 1522-ben az idősebb Lucas Cranach 21 egész oldalas fametszetével. A korban viszonylag magas, 3000 példányban megjelenő kiadvány gyorsan elfogyott, a kiállításon bemutatott színezett példány egykor a wolfenbütteli hercegnő, Elisabeth Sophie Marie könyvtárába tartozott.

Végül a 17. század kifinomult, globális high-tech szemléletéről az amszterdami kiadó, Joan Blaeu Kína atlasza tanúskodik (Novus Atlas Sinensis). Ez különben Blaeu világatlaszának hatodik, befejező kötete, amely annak a jezsuita misszionárius Martino Martininek a rajzai és megfigyelései alapján készült, aki 1642 óta térített Kínában. A 17 dupla oldalas, finom kivitelezésű térkép nem csak a pontossága miatt értékelendő, hanem mert a díszítésként szolgáló kartusok élethűen tükrözték vissza a kínai szokásokat, hagyományokat. A Novus Atlas Sinensis korabeli magyar könyvtárakba is eljutott, így például Nádasdy Ferenchez és Pázmány Miklóshoz is.

A 1000 Jahre Schrift und Bild - Schätze der Herzog August Bibliothek című kiállítás rendezői: Petra Feuerstein-Herz és Christian Heitzmann.

A kiállítás 2014. március 2. és augusztus 24. között látogatható.

Forrás